Képaláírás: Didó. - Zempléni Árpád új költemény kötetének czimképe.
Tóth István szoborműve után.

Ismertető szöveg: Didó. Zempléni Árpád verses lirai regénye. - Szokatlan formájú keretben bocsátotta a nagyközönség elé az utóbbi években írt lirai verseit tehetséges fiatal költőnk, Zempléni Árpád. Ő maga verses lirai regénynek nevezi könyvét, melyben egy szomorú és vidám jelenetektől tarkított, érzelmes történetet mond el, csakhogy nem a költői elbeszélések és verses regények szokott epikai módján, hanem hol apró, hol valamivel hosszabb lélekzetű dalokban, tréfás rigmusokban, epigrammatikus élű ötletekben, melyek közt az. alapjukul szolgáló történet tartja fönn az egységet. Ezúttal nem bocsátkozunk az érdekes és figyelemre méltó könyv bírálatába, csak a tartalmát ismertetjük meg olvasóinkkal a következőkben.
A történet hőse Éneász festő, a ki végig bujdossa Budapestet. Bohém-tanyának alkalmas korcsmát keres. Végre fölfedezi a "Karthágó városához" czímzett bormérést, melynek Didó a tulajdonosnője. A hely megtetszik neki, de még inkább a korcsmárosné, s ezentúl az lesz tanyája neki s hozzá hasonló pajtásainak. Éneász Didó meghódítására három novellát mond el. Szerelmét végre csellel nyeri meg. E szerelem lelki története Éneász és Didó naplóiban van elmondva, lirai versekben. Szerelmük szenvedélyes, zivataros, boldogtalan. Didó nem sokára meghal. Eneász siratja és a kivándorlásra készülődik. Kivándorlása történetével fejeződik be a regény.
Mint a formája, illusztrácziói is szokatlanok a könyvnek: domborművek után készültek, melyeket Tóth István szobrász-művészünk mintázott. Didó arczképét mutatványul mai számunkban közöljük ezenkívül még Éneász arczképe, a "Karthágó városához" czímzett bormérés bejárata és Didó sírköve díszítik a kötetet, melynek előfizetési ára tartalmához s kiállításának csínjához képest nagyon olcsó : egy korona, bolti ára pedig két korona.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1901. március 17.)