Képaláírás: Természetes gyógyintézet Budapesten
Légházak

Ismertető szöveg: Minthogy az ezen új intézetre vonatkozó képek közül a "légház"-at is bemutatjuk, nem lesz érdektelen a légnek nevezetesebb alkalmazásairól is röviden szólani:
a) Légházban alvás. Semmi által nem pótolható nagy előny az, ha az ember éjjel úgy, mint nappal folytonosan tiszta levegőt szív magába. Ezen czél elérése végett a vendégeket úgynevezett légházban helyezik el. Nem egyéb ez, mint olyan rendes szoba, melynek egyik oldala nyitott, illetőleg csak léczkerítéssel van elzárva, hogy azon át a levegő a szobába éjjel is szabadon behatolhasson. Ez a berendezés előnyös az egészség előmozdítására és a test megedzésére.
b) A légfürdő. A légfürdést a fürdő-vendégek külön e czélra szolgáló befásított és körülkerített kertben végzik. A légfürdő abból áll, hogy az ember eltávolít magáról minden ruhát, úgy, hogy végűl csak egy úszónadrág vagy kötény van a testén, úgy, mint p. o. a gőzfürdőben szokott lenni. Ily mez nélküli állapotban azután tornázással, fafűrészeléssel, favágással tölti el az időt. Közben, ha kifárad, pihen, mikor is betakarja magát.
c) A nap fürdő. A napfürdő abból áll, hogy az ember a nap legmelegebb szakában, t. i. délelőtt 10 és délután két óra közötti időben ezen czélra emelt, felülről nyitott épületben mezítelenül kifekszik a napra úgy, hogy csak a feje van a nap sugaraitól védve.
Mikor a nap a testet minden oldalról jól megsütötte, akkor a testet pokróczba begöngyölik.
Nincsen olyan gőzfürdő, a mely a testet úgy kiizzasztaná, mint a hogy az ember a napon így kiizzad.
Izzadás után langyos kádfürdő, azután pedig hideg viz alkalmazása következik.

(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1901. julius 7.)