Normál kép: 673_752_pix_Page_11_kep_0001.jpg   Méret: 770x858 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 673_752_pix_Page_11_kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 823x917 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Virchow Rudolf

Ismertető szöveg: Rudolf Virchow (Schievelbein, Pomeránia, 1821. október 13. - Berlin, 1902. szeptember 5.) német orvos, politikus, az MTA kültagja.
1848. az akkori kultuszminiszter megbizásából Felső-Sziléziában tanulmányozta az ott dühöngő tifuszjárványt, amelyről kimerítő tudósításokat irt. Miután reformjavaslataival a kormánynak kényelmetlen lett, állásától megfosztották. Azután Würzburgba ment mint a kórboncolástan rendes tanára, de már 1856-ban visszatért Berlinbe mint a kórbonctan, az általános kór- és gyógytan tanára és az új kórtani intézet igazgatója. 1861 óta a berlini városi tanács tagja, 1862. a porosz képviselőházba beválasztották, 1880 óta tagja a német birodalmi gyülésnek is. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban választotta kültagjává. A közegészségügy terén sok áldásos intézménynek volt részint megalapítója, részben támogatója. Kiváló kutatásokat végzett az archeologia terén, ahol nagy eredményeket mutatott fel.
Megdöntötte Rokitansky Krasenlehre címen ismeretes elméletét a betegségek okairól, ugyszintén Cruveilhier nézetét a flebitiszről, alapvető tant alapított meg a leukémiáról, trombózisról, emboliáról és fertőzésről mint első figyelte meg az emberi sejtek összehúzódási képességét, ő fedezte fel az agybeli véredények hüvelyét. Bizonyította, hogy a vörös vérfesték csak utólag kerül a már kész sejtbe, ő adta a szürke agyállomány új képződményeinek első világos képét kimutatta, hogy trichinózus hús élvezete közvetlenül is fertőzhet megállapította a különbséget a dysenteria és enteritis dyphteritica között. Nagyon hozzájárult, hogy a városok tisztításáról a nézetek tisztázódtak felderítette okait a rachitisznek, a kretinizmusnak megtámadta Pettenkofernek sok állítását és nézetét a kolerajárványra nézve stb. Cellulár-patologiája, melyet ő biológiai elvnek tartott, általános elterjedésnek örvend és amellyel szilárd alapját vetette meg a patologiának, amelyet a kutatás legújabb eredményei sem ingathattak meg, sőt Rokitansky is követője lett. 1897 nov. 50 évi jubileumát ülte meg. 1902-ben hunyt el.
(Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page