Normál kép: gutenberg_album_08.jpg | Méret: 770x969 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 72dpi |
Nagy kép: gutenberg_album_08_nagykep.jpg | Méret: 1264x1590 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 72dpi |
Képaláírás: Gutenberg Ismertető szöveg: Ki volt, hogyan élt, merre járt? E kérdéseket összemorzsolja az örökkévalóság. Gutenberg: a nyomtatott betü, a szárnyra kelt szellem, a megváltó világosság. Közel félezer esztendő tudományát, költészetét, politikáját alakitotta át. Az elfogultság és zsarnokság korszakában lerakta a felszabadulás alapjait. A szerény mainzi polgár, a ki legelébb a latin bibliát nyomtatta ki, a szabadsághősök és forradalmárok lelkét hordozta keblében. Az első nyomtatott bibliától az emberjogok proklamácziójáig milyen hosszu ut! Mégis a szolgaság és sötétség sorsa ki volt mondva, mihelyt megszületett az első nyomtatott betü a betü, mely öl és megvált. (Forrás: http://mek.oszk.hu/12900/12995/) Az előre fából kifaragott, vagy öntött kész oldalak nyomtatása már szokásban volt. Először a fatáblákra vésték az egész szedéstükröt. A folyamatnak azonban volt egy nagy hátránya, mivel minden egyes könyvhöz teljesen új fametszeteket vagy nyomódúcokat kellett készíteni, nemigen lehetett vele sokféle könyvet előállítani. Gutenberg a kevesebb vésés miatt, a fatáblákat fűrészelte fel különálló betűkre. Ezek a betűk nem simultak szépen egymáshoz, nem álltak egyenes vonalban. Nem lehetett velük jó minőségű nyomatot létrehozni. Ekkor gondolt arra, hogy fémből próbál betűket csinálni. Először acélból mindegyik betűből egy-egy példányt vésett ki. Ez volt az ún. patrica vagy bélyegző, amelyet azután egy valamivel lágyabb réz vagy bronz darabba ütött. Így keletkezett a negatív azaz mélyedést és nem domborulatot felmutató betűképet tartalmazó matrica. A matricát használta az öntőkészüléknél, a végső betű elkészítéséhez. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentumok: Gutenberg Album Wikipédia: Johannes Gutenberg |