Képaláírás: b : Nyeregtakaró ; a : gallérsarokvirág

Ismertető szöveg: "XLVII. Tábla. b : Nyeregtakaró ; a : gallérsarokvirág. Ugyanonnan. " (Forrás: http://mek.oszk.hu/13100/13169/pdf/13169_1.pdf)

"A szűrt kiszabás után összevarrás előtt virágozták.
A szűrszabó a "hímzés" szót nem használja, ő mindig csak virágoz, a hímzést virágzásnak mondja.
Hímző anyagnak színes gyapjufonalat használtak, pamutot soha. A gyapjúfonalat haraszt-nak nevezték.
Hímzéshez nem használt háromélű tűt, mint a szűcs, hanem egy kisebbfajta zsákvarrótűt. Gyűszűje feneketlen, u. n.szabógyűszű volt, melyet a jobbkéz középső ujjára húzott.
A szűrszabó sohasem rajzolta elő a szűrposztóra a virágot, mint a szűcs, hanem csak a főbb irányvonalat. A szűrposztóra nem is lehetett volna rajzolni. A fő irányvonalak meghúzásához egy vastagabb, u. n. ácsplajbászt használt, régebben mogyorófaszenet. A mogyoró vékony ágait 8-10 cm. hoszúságúra elfűrészelte, ceruzavastagságúra elhasogatta, azután fazékba rakta, melynek fedelét sárrral letapasztotta. Most a fazekat bedugta tüzes kemencébe, hol másnapra a mogyorófácskák elszenesedtek.
A főbb virágelemek számára kartonpapirból készült formákat használt. Hímzés előtt a szénnel vagy plajbásszal néha a szűrposztón megjelölte a hímzésfolt határait, de erre nem is volt nagy szüksége. Fontosabb volt a kompozíció tengelye. Ha ezt meghúzta, felrakta a sablonokat s a ceruzával körülkonturozta. így a főbb virágok helye meg volt szabva s a hímzéshez foghatott."
(Forrás: http://mek.oszk.hu/13100/13169/pdf/13169_1.pdf)