Képaláírás: Az Erzsébet-szobor pályatervei. - Telcs Ede és Tőry Emil pályaterve.
Az emlékmű elülről nézve.

Ismertető szöveg: TELCS Ede pályaműve a harmadik. A művész a szobrot a Szent-György-térre szánta. A jelentékeny építészi rész Tőry Emil műve. A királyné alakja szabadon van hagyva, arkhitekturai környezetben. Négy oszlopból képzett építmény (pillon) emelkedik magasba, s ennek párkányán három géniusz tartja a koronát. Az oszlop alján nyugodtan ül a királyné, s fogadja a hódoló szeretetet. Jobbról, balról a királyné szobrától az emlékmű két szárnyában domborművileg látjuk kifejezve ezt a szeretetet, a mint tolong a királyné felé öreg, fiatal, szegény és gazdag, munkás, beteg és rokkant. A királynéhoz két oldalt legközelebb eső csoport alakjai erőteljesen előlépnek a falból, aztán pedig a csoport féldomborműben folytatódik mind a két oldalon. A szárnyakat obeliszkek díszítik s az ezeken keletkezett területekre a jótékony női erények magasztalását szánta Telcs Ede, az irgalmasság és a rabok fölszabadítása relief képét. Az emlékmű túlsó részén a mezők nem domborművekkel, hanem táblázatokkal töltetnének be melyek emlékszerű adatok, igék följegyzésére szolgálnának. Ezen a részen a közepet a nagy oszlopos pillon alatt egy baldachinszerű kiképzés alkotja, befogadására a "Mater dolorosa"-nak, a fájdalmas anyának. A fájdalmas Máriának nemcsak jelképes értelme volna ez, hanem alkalmassá válnék imahelyűl szolgálni a budavári körmenetre messze vidékről gyülekezőknek. Az egész mű lépcsős teraszon emelkedik. Az építészeti résznél az látszik mérvadónak, hogy inkább körvonalaival, mint részleteivel hasson, és hogy az idő viszontagságaival is szembe szálljon.
(Forrás: vasárnapi Ujság, 1902. február 23.)