Képaláírás: Feleky Miklós

Ismertető szöveg: "A müvészet nagy világában nincs oly szak, mely mind a természet adományait, mind pedig az önkiképzés oly sok nemét igényelné, mint a szinmüvészet. Mert nem elég, hogy valakinek hajlama, vonzalma, vagy szenvedélye legyen a színészethez, hanem elkerülhetlenül szükséges, hogy a természettől megfelelő külsővel, hibátlan alakkal, jó hallás, látás, éles felfogás és alkalmas hanggal legyen megáldva, azonkivül több oldalú szellemi képzettséggel is kell birnia annak, a ki a színművészeiben kitűnni akar. Feleki Miklós, nemzeti szini ázunk jeles tagja azon szerencsések közé tartozik, kikben a természet adományai s az önszorgalom vívmányai idő folytán öszhangzó egészszé egyesültek, ki müvészet iránti lelkesedése s komoly törekvései utján azon pontig jutott, a hol a gondolkodó, öntudatos müvész nevére méltó igényt tarthat." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1864. 11. évf. 52. sz.)

Feleky Miklós (Nagygalambfalva, 1818. december 18. - Budapest, 1902. március 16.) magyar színész, rendező, színházigazgató.
1837-ben súgó, majd színész lett Szigetvári László társaságánál.
1838-ban Kolozsváron, Kilényi, 1840-1844 között Brassóban, Zalatnán, Marosvásárhelyen Pály Elek társaságában játszott. 1844-ben átvette az igazgatást, 1846-ban pedig maga szervezett társulatot, és Kolozsvárott, Debrecenben, Nagybecskereken működött. 1848-ban azonban ő is beállt honvédnek.
1852-ben szerződtette a Nemzeti Színház, melynek hamarosan vezető tagja, majd 1867-ben rendezője lett.
1858-ban vette feleségül Munkácsy Flórát, aki főképp francia szalondarabokban volt partnere.
1884-ben a Várszínház, 1885-ben pedig a Gyapjú utcai színház igazgatója volt.
1888-ban vonult nyugdíjba. Sokoldalú színész volt, igazi szerepköre a szalonvígjátékban volt. Legnagyobb sikereit mint a szellemes és cinikus szalongavallérok alakítója Feuillet, Sardou, ifjú Dumas drámáiban aratta.
Játszott számos Shakespeare-epizódfigurát, de tragikus hősábrázolásaiban nem volt kellő erő.
Írt néhány vígjátékot, de ezek nem jelentősek, és közel 60 darabot fordított németből és franciából.
Alelnöke volt az Országos Színészegyesületnek, és 1877-ben Ferenc József-rendet is kapott.
(Forrás: wikipedia)