Képaláírás: Dr. Kézmárszky Tivadar

Ismertető szöveg: Kézmárszky Tivadar 1842-ben Szepes-Várallján született. Iskoláit Lőcsén és Kassán apja felügyelete alatt végezvén, a fővárosba jött, s orvostanulmányait az itteni egyetemen végezte eleinte anyagi gondokkal is küzdött. 1865-ben az orvosi, a rákövetkező évben a sebészdoktori és szülészmesteri diplomát szerezte meg, s alorvos lett a Rókuskórházban. 1866-ban Schordann-ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra indult és két évet Bécsben, Parisban, Németország, Angolország, Belgium és Francziaország szülészeti intézeteiben töltött. Tanulmányútjáról hazatérve, 1869-72-ig tanársegéd volt a budapesti egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikáján. 1873-ban egyetemi magántanárrá, 1874-ben a szülészet helyettes tanárává, 1876-ban rendkívüli és 1879-ben nyilvános rendes tanárrá lett az egyetemen egyik tagja ama régi gárdának, melybe Kovács, Jendrassik, Balog, Wagner, Bókai tartoztak. Nagy érdemei elismeréséül az országos közegészségügyi tanács, valamint számos hazai és külföldi tudományos orvostársulat tagjának választotta, a múlt évben pedig a király udvari tanácsossá nevezte ki.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. május 25.)

Kézmárszky Tivadar (Szepesváralja, 1842. máj. 2. - Bp., 1902. máj. 18.): szülész, egyetemi tanár. Orvosi oklevelét a pesti egy.-en 1865-ben szerezte. Rövid hazai kórházi gyakorlat után két évet külföldön töltött. 1869-1872 között a pesti egy. szülészeti klinikáján tanársegéd. 1876-tól rk. 1879-től r. tanár. Nagy érdeme a hazai bábaügy megszervezése és a korszerű szülésznői oktatás bevezetése. Bábaképző intézetet alapított. Az ún. bábatörvény egyik előkészítője. A semmelweisi aszepszis korai követője volt. - M. A szülészet tankönyve a bábák számára (Bp., 1876) Szülészeti jegyzetek (Lőcse, 1894) A szülészet könyve (sajtó alá rendezte Doktor Sándor, Bp., 1904). - Irod. Tauffer Vilmos: Nekrológ (Orv. Hetil. 1902. 46. sz.) Varga Lajos: K. T. (Orv. Hetil. 1962. 17. sz.)
(Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07868.htm)