Képaláírás: Képek a Budapesten rendezett lovasjátékokból
Auguszta főherczegnő és József Ágost főherczeg

Ismertető szöveg: Vitéz Habsburg-Lotaringiai József Ágost főherceg (Erzherzog Joseph August Viktor Klemens Maria von Österreich Alcsút, 1872. augusztus 9. - Rain bei Straubing, NSZK, 1962. július 6.), József nádor apai unokája, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy, felsőházi tag. 1918-ban királyi helytartó, 1919-ben kormányzó, 1936-44-ig az MTA elnöke, a Vitézi Rend emigrációs újjászervezője, és Horthy Miklóst követően annak második főkapitánya.
(Forrás: Wikipédia)

Auguszta Mária Lujza bajor hercegnő (Prinzessin Auguste Maria Luise von Bayern) (München, 1875. április 28. - Regensburg, 1964. június 25.) a Wittelsbach-házból való bajor hercegnő, Ferenc József császár és király unokája, József Ágost főherceg felesége, ennek révén osztrák főhercegné (Erzherzogin von Österreich), magyar királyi hercegné.
Auguszta főhercegné az első világháború alatt, más főrangú asszonyokhoz (így például Zita császárné és királynéhoz) hasonlóan, a Vöröskereszt szervezetéhez csatlakozva háborús sebesülteket ápolt, és jelentős pénzügyi támogatásokat is adományozott a jótékonysági szervezeteknek. Megalapította az "Aranyat vasért" ("Gold für Eisen") mozgalmat, amely a jómódú arisztokrata és polgári családokat arra ösztönözte, hogy arany ékszereik leadásával támogassák a Monarchia háborús erőfeszítéseit.
Védnökségével alakult 1914-ben az Auguszta-alap nevű társadalmi szervezet, amely közadakozást gyűjtött a civil lakosságtól háborús segélyezésre. Ennek keretében létesült Kőbányán a szükségkórház, amelyet azután 1919-ben a vagonlakó menekültek részére szükség-lakóteleppé alakítottak át. Mind a kórház, mind a telep Auguszta nevét viselte.
A Magyar Tanácsköztársaság ideje alatt a család Alcsúton, a nádori kastélyban élt, nem esett bántódásuk.
A Horthy-konszolidáció után, a két világháború közötti években a házaspár, királyi hercegi és hercegasszonyi státuszukból adódóan, a magyar "úri társaság" középpontjába került. Rendszeres díszvendégei voltak a társadalmi és művészeti eseményeknek. Auguszta hercegasszony erősen elhízott, ez a pesti kabarék és élclapok témája is volt, olykor az ízléstelenség határán túl is. Aktívan jótékonykodott, több magyar karitatív szervezet elnökasszonyi tisztjét is betöltötte.
1944 októberében férje, József főherceg Szálasit támogatta. A háború után jobbnak látták, ha külföldre menekülnek. Magyarországi kastélyaik (Alcsút, Budavár) elpusztultak, birtokaikat 1948-ban államosították. A házaspár először az Egyesült Államokba emigrált, később visszatértek Bajorországba, ahol Auguszta sógornője, Margit Klementina Mária főhercegnő (1870-1955), Thurn und Taxis hercegné és családja fogadta be őket. Auguszta főhercegné 1962-ben megözvegyült, majd 1964. június 25-én, 89 éves korában Regensburgban elhunyt. A feldafingi temetőben helyezték örök nyugalomra, férje, József Ágost főherceg mellé.
(Forrás: Wikipédia)