Képaláírás: A közös miniszteriumok képviselői a delegáczióban. - Weinwurn fényképe után.
Linhart János tengerészeti főbiztos. Elmayer lajos ezredes. Schirmbeck János ezredes. Dobruczki Ferencz főhadbiztos. B. Adele Vincze őrnagy. Urbán Ferdinánd vezérkari őrnagy. B. Hauser János sorhajó-hadnagy. Sényi Péter főhajó-hadnagy. Jedina Lipót sorhajó-hadnagy. Lovag Görtz Szilárd sorhajó-hadnagy.
Krobatin Sándor vezérőrnagy. Röckenzaun Richárd osztályfőnök. Báró Krieghammer Ödön hadügyminiszter. Báró Spaun Armin tengernagy. Canisius Győző vezérőrnagy. Helleparth Jaroszláv teng. vezérbiztos.

Ismertető szöveg: Báró Krieghammer Ödön, lovassági tábornok, 1832. július 7-én Landshutban, Morvaországban született, hol atyja egy ott állomásozó dragonyos ezredben mint százados szolgált. Katonai pályáját a lovasságnál kezdte. Elvégezvén ugyanis a bécsújhelyi katonai akadémiát, hová 1843-ban lépett be, 1849-ben az 5-ik számú vértes ezredhez nevezték ki hadnagynak, 1854-ben főhadnagygyá és 1859-ben századossá léptették elő. Az 1859-iki hadjáratban, mint a kilenczedik hadtesthez beosztott parancsörtiszt vett részt és a solferinói csatában tanúsított vitézségéért a katonai érdemkereszttel lőn kitüntetve. 1861-ben első osztályú századossá léptették elő és a poroszok ellen folytatott 1866-diki hadjáratban, mint lovas századparancsnok vett részt Clam Gallas lovas hadtestében, a midőn több alkalommal nemcsak személyes bátorságával, hanem mint vezérkari szolgálatra beosztott tiszt is magára vonta fölebbvalói figyelmét, 1869-ben őrnagygyá és egyszersmind a király szárnysegédévé neveztetett ki. 1872-ben alezredes lett a Ferencz József király nevét viselő 1-ső számú dragonyos ezredben, majd 1874-ben kineveztetvén ezredesnek, átvette a 10-ik számú, 1877-ben pedig a szász király nevét viselő 3-ik számú dragonyos ezred parancsnokságát. 1879-ben a 13-ik lovas dandár parancsnoka lett és még ez évben vezérőrnagygyá léptették elő, 1880-ban a 14-ik lovas hadosztály parancsnokságát bizták rá. 1881-ben a 3-ik lovasdandár parancsnokságát vette át 1884-ben altábornagy, 1886-ban pedig a lembergi lovas hadosztály parancsnoka lett. 1888-ban a 6-ik gyalog hadosztály parancsnoka lett 1891-ben kineveztetett lovassági tábornokká és a krakói 1-ső számú hadtest parancsnokává. Ezen állásából nevezte ki ő Felsége 1893 szeptember 23-ikán közös hadügyminiszterré. A hadügyminiszter fényes pályáján sok kitüntetésben részesült. 1896-ban a Lipót-rend, majd 1898-ban a Szent István-rend nagykeresztjét kapta, 1899-ben Ő Felsége örökös bárói rangot adományozta neki. A hetvenes években, mint a 10-dik dragonyosezred parancsnoka, hosszabb ideig hazánkban állomásozott, így Czegléden, Kecskeméten s utóbb Budapesten.
Canisius Viktor vezérőrnagy, mint a 3. utászzászlóalj hadnagya részt vett 1859-ben az olasz háborúban, 1866-ban mint főhadnagy és ezredsegédtiszt a 36. gyalogezredben az olaszországi s a poroszok elleni hadjáratokban harczolt. 1889 óta vezetője a közös hadügyminisztérium 2. osztályának s igya gyalogság, vadász, stb. csapatok szervezése, a sereg állományának nyilvántartása őt illetik. 1898 óta vezérőrnagy. A vaskoronarend harmadik osztályának lovagja.
Krobatin Sándor vezérőrnagy 1869-ben lett hadnagy a tábori és vár-tüzérségnél különböző alkalmazásokban szolgált, 1885-től 1890-ig Temesvártt és Lúgoson. Azután a tüzérségi hadapródiskola s az 1. számú hadtest-tüzérezred parancsnoka lett. 1896 óta a közös hadügyminisztérium 7. osztályának vezetője, a mely osztály hatáskörébe tartozik a tüzérség vezetése és szervezése ez idő óta mindig szerepelt a delegácziókban. A harmadosztályú vaskoronarend lovagja s a katonai érdemkereszt tulajdonosa.
Röckenzaun Richárd lovag, osztályfőnök a közös hadügyminisztériumban s a hadbiztosság főnöke. 1836-bati született Dentschlandsbergben, Stájerországban. Tanulmányai befejezése után az egykori cs. és királyi katonai biztosságnál szolgált, majd a hadbiztosságnál. 1877-ben alosztályfőnök, 1890-ben pedig a közös hadügyminisztérium gazdasági osztályának főnöke lett. A Ferencz József-rend középkeresztese a csillaggal s a harmadosztályú vaskoronarend lovagja.
Schirmbeck János vezérkari ezredes, a közös hadügyminisztérium 5. osztályának vezetője, melynek hatáskörébe a vezérkari ügyek, a hadi levél tár, stb. tartoznak a harmadosztályú vaskoronarend lovagja s a katonai érdemkereszt és érdem-érem, stb. tulajdonosa. 1852-ben Mezőhegyesen született. 1875-ben tüzérhadnagy lett, 1885 óta tagja a vezérkarnak.<> Elmayer Lajos ezredes, a közös hadügyminisztérium 6. osztályának, a katonai képzőintézetek szervezésével, stb. foglalkozó osztályának főnöke 1897 óta. 1851-ben született Pracsac-ban, Horvátországban. 1870-ben neveztetett ki az első mérnökkari ezredhez hadnagygyá.
Abele vincze báró alezredes, a hadnagyi rangtól az őrnagyi rangig a 12. sz. ulánus-ezredben szolgált. A közös hadügyminiszter szárnysegéde.
Urbán Ferdinánd vezérkari őrnagy 1866 július 6-án született Maros-Vásárhelyit. A gimnáziumot Miskolczon végezte, azután a bécsújhelyi katonai akadémián tanult, honnan 1885-ben került ki mint hadnagy. A hadi iskola elvégzése után 1890-ben a vezérkarhoz osztatott be. 1895 óta a közös hadügyminiszter szárnysegéde s mint ilyen működik a delegáczióban. 1899 óta vezérkari őrnagy.
Dobrucki Ferencz lovag első osztályú főhadbiztos 1845-ben született Gyula-Fejérvártt. 1880 óta mindig ő bízatott meg a közös hadügyminisztériumban a hadsereg költségvetésének összeállításával. A Ferencz József-rend lovagja.
Spaun Ármin báró tengernagy, tengerészeti parancsnok s a hadügyminisztérium tengerészeti osztályának főnöke, 1833-ban született Bécsben. A hadi tengerészeibe 1850 június havában lépett, mint tengerészeti hadapród, 1853-ban fregát-zászlós, 1856-ban sorhajó-zászlós, 1858-ban fregát-hadnagy, 1860-ban sorhajó-hadnagy, 1869-ben korvett kapitány, 1871-ben fregát-kapitány, 1881-ben sorhajókapitány, 1886-ban ellentengernagy, 1892-ben altengernagy, 1899-ben tengernagy lett. 1863-ban Hahn főkonzullal különös kiküldetésben beutazta Albánia belsejét, 1864-ben, mint a "Don Jüan d'Austria" pánczélos fregátnak első tisztje, részt vett a Dánia elleni háborúban, 1866-ban a lisszai csatában Tegethoff vezérhajójának, a "Ferdinánd Max" -nak másodparancsnoka volt. E győzelmes csatában tanúsított bátor viselkedéséért Ő Felségétől a vaskoronarendnek hadiékítményes III. osztályát nyerte. 1873-tól 1879-ig londoni nagykövetségünknél tengerészeti attaché volt. 1879-től 1883-ig Károly István főherczeg udvartartásába volt beosztva, mely minőségben több tengerentúli utat tett, így elkísérte a főherczeget a "Saida" korvetten az Egyesült-Államokba és Dél-Amerikába tett utazásán. 1885-86-ban a görög partok nemzetközi elzárásában részt vett osztrák-magyar hajóhad parancsnoka volt.1888-89, 1892, 1893., 1895., 1896-ik években mint hajóhadparancsnok működött.1897-ben mint báró Sterneck utódja átvette az Osztrák-Magyar Monarchia hadi tengerészeti parancsnokságát. Sok kitüntetésben részesült a fentebb említetteken kívül is, így a Lipót-rend nagykeresztjének és számos külföldi nagy rendjelnek tulajdonosa s valóságos belső titkos tanácsos.
Görtz Szilárd sorhajó-kapitány. 1846-ban született. A tengerészeibe 1862-ben lépett be. Részt vett az 1864-iki háborúban, valamint 1866-ban is ott volt Lisszánál. 1898 óta a hadügyminisztérium tengerészeti osztályában a 2-ik (műszaki) ügyosztály főnöke. Mind az ezüst, mind az arany vitézségi éremnek és a III. osztályú vaskorona-rendnek tulajdonosa.
Jedina Lipót lovag sorhajó-kapitány. 1819-ben született. A tengerészetbe 1861-ben lépett be mint 2-od osztályú tengerészeti jelölt. 1883-tól 1889-ig Toskánai Lipót nagyherczeg nevelője volt s a nagyherczeget kelet-ázsiai útján kisérte. 1892-től 1896-ig a londoni nagykövetségnél volt tengerészeti attaché. 1897-től 1898-ig a "Kaiser Franz Josef I." czirkáló hajó parancsnoka volt. 1899-ben a minisztériumba rendelték, hol előbb a hadműveleti és később az elnöki osztály főnöke lett. A III. osztályú vaskoronarend és a katonai érdemkereszt tulajdonosa.
Hauser János báró sorhajó-hadnagy 1864-ben született. A tengerészetbe 1882-ben lépett be mint 2-od osztályú tengerészeti hadapród. Részt vett a "Fasana" korvett 1891-93-ig tartott földkörüli utazásában mint sorhajó-zászlós. 1889-től 1891-ig Eberan altengernagy segédtisztje volt. 1893-ban sorhajó-hadnagy lett. 1898 óta Spaun báróparancsőrtisztje.
Nagy-Unyomi Sényi Péter sorhajó-hadnagy. Budapesten 1871-ben született. 1890-ben belépett a tengerészeibe mint tengerészjelölt. 1892-től 1894-ig a "Saida" hajón utazott Kelet-Indiában és a Csendes- oczeánon. 1895-ben sorhajó-zászlós lett. Az 1896-iki ezredévi kiállításon a hadi tengerészeti kiállítás rendezői közé tartozott. Részt vett a krétai ostromzárban. Majd két évig tanár volt a tengerészjelöltek iskolájában Pólában. 1901-ben sorhajóhadnagy lett, midőn a minisztérium elnöki osztályába rendelték be s az idei delegáczióban a tengerészeti kormány, magyar képviselője volt.
Helleparth Jaroszláv cs. és kir. tengerészeti vezérbiztos és a közös hadügyminisztérium tengerészeti osztálya 8-ik ügyosztályának főnöke, 1845-ben született Morvaországban s 1864-ben lépett mint gyakornok a haditengerészet szolgálatába. 1881 februárjától 1882 márcziusáig a "Laudon" hadihajón, a hajóhad vezérhajóján volt, mely az 1882-iki krivosciai felkelés legyőzésében közreműködött, a miért ő is hadi érmet kapott. 1897-ben mint 2-od osztályú tengerészeti főbiztos a tengerészeti szertár kezelési igazgatójának helyettese, 1898-ban pedig igazgatója lett ugyanez évben a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntettetett ki, 1901 novemberében a tengerészeti osztály 8-ik ügyosztályának főnöke, 1902-ben tengerészeti vezérbiztos lett.
Linhart János cs. és kir. tengerészeti főbiztos 1855-ben született Kanitzban, Morvaországban. 1872 óta szolgál. 1901-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjét nyerte el.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. június 15.)