Képaláírás: A Krupp-féle gyártelep Essenben

Ismertető szöveg: A Krupp-féle esseni gyárat, mely a világ legnagyobb szabású ilyen telepe, 1810-ben alapította Krupp Frigyes Alfréd öregatyja, Krupp Frigyes. Akkor még csak közepes kis vasöntőműhely volt, a melyben az öreg Krupp maga dolgozott néhány munkásával. Eredetileg különben nem vasöntő volt, hanem fűszerkereskedő s csak mikor ezzel az üzlettel egy kis vagyonra tett szert, kezdett bele a vasöntőiparba. Műhelye hamarosan szép virágzásnak indult, de későbbi nagyságát nem ő alatta, hanem fia, Alfréd alatt érte el, a ki 1826-ban vette át atyja halála után az üzletet, melyben akkor még mindig csak kevés számú munkás foglalkozott. A munkások száma még 1848-ban sem volt több hetvenkettőnél. Ez időtől fogva azonban rohamos fejlődésnek indult a telep. Krupp Alfréd egy szabadalmával, a mely vasúti kocsikerekek gyártására szólt, sok pénzt szerzett s ezt üzletébe fektette. Fegyvereket kezdett gyártani, először főkép aczél puskacsöveket, melyekkel nagy sikereket ért el. A sikeren felbátorodva, hátultöltő aczél ágyúk öntésére adta magát. A telep mindinkább terjedt, a minek az ipar általános fejlődése s a vasanyagokban való folyton fokozódó szükséglet is nagyban elősegítette, nemkülönben az a körülmény, hogy Essen a nagy rajnamenti kőszéntelepek központjában fekszik, a hol évenként több mint hat millió tonna kőszenet bányásznak. Krupp Alfrédnak nagy szerep jutott Poroszország háborúiban, különösen a nagy franczia háborúban a így a némiet egység kivívásában s a porosz királyoknak német császári rangra való emelésében is. Ő szállította a porosz hadsereg fegyvereit, melyek akkor fölülmúlták minden más hadseregéit s így nem egészen túlzás, mikor nevét együtt emlegetik Bismarckóval és Moltke-ével. Mikor 1887-ben meghalt, már 14,000 munkást foglalkoztatott a gyár s harmincznégy állam részére több mint 200,000 ágyút készített.
Halála után fia, a most elhunyt Krupp frigyes Alfréd vette át a gyártelep vezetését s ő is rendkívüli arányokban fejlesztette. Ö kezdte el a hajó-pánczélok gyártását s eszel nagyon előmozdította II. Vilmos császárnak hatalmas német hajóhad létesítésére irányuló terveit.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. deczember 7.)