Normál kép: 081_180_pix_Oldal_12_Kep_0001.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 081_180_pix_Oldal_12_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Gróf Andrássy Dénes

Ismertető szöveg: Andrássy Dénes Krasznahorkahosszúréten született 1835. november 19-én gróf Andrássy György és Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnő második gyermekeként. Gyermekkorát és ifjúságának korai éveit a várhosszúréti kastélyban töltötte, magánúton végzett tanulmányokat Várhosszúréten és Sárréten. Az 1848-49-es szabadságharc után a család gyakran költözött. Már ifjú korában lázadozott konzervatív szellemű családja nevelési elvei ellen. Szívesen töltötte idejét a cselédek társaságában, a falubeli fiúkkal játszott, emellett rajzolt és festett is. Bonnban végzett jogi tanulmányakat, majd 1856-től rövid ideig a bécsi kancellária fogalmazójaként dolgozott. Magánúton végzett tanulmányai után a kancelláriához került fogalmazóként. Az 1860-as években Bécs folytatott tanulmányokat, itt szeretett bele a polgári származású Hablawetz Franciskába. 1866. április 6-án Pisában megházasodtak össze, ezért Andrássy apja kitagadta fiát a családi örökségből. A házaspár ekkor eldöntötte, hogy nem tér vissza Magyarországra. Andrássy Dénes visszavonult a közélettől, Grazban és Döblingben élt feleségével. Ismert műpártoló volt, 1896-ban a kiváló tehetségű fiatal festők számára ösztöndíj alapítványt hozott létre. Magyarországon elsőként hozott létre 1898-ban egy 256 000 koronás alapítványt, amely a saját uradalmi tisztikarának nyugdíjalapítványaként szolgált. Felesége, Hablawetz Franciska halála után (1902. október 26.) Münchenből hazaszállított képeiből Krasznahorkahosszúréten megalapította a Franciska-ereklyemúzeumot. Jótékonysági és kulturális intézményeket támogatott. Az MTA igazgató tanácsa tagjává (1906), a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnökévé választotta. 1908-9-ben egy önálló, szecessziós stílusú, felső világítással és vízgőzfűtéssel felszerelt épületet emeltetett Krasznahorkaváralján a kép- és szoborgyűjteménye számára. Ebben a gyűjteményben Böcklin, Albert Keller, Fritz von Uhde és Franz Stuck művei is megtalálhatóak voltak. A képtár anyagát végrendeletében a budapesti Szépművészeti Múzeumra hagyta. 1913. március 8-án, 9 órakor temették el neje mellé temették a mauzóleumba.
(Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page