Képaláírás: A szkiczói kastély
A "Magyarország vármegyéi és városa" czímű munkából

Ismertető szöveg: Szkiczó a legszebb fekvésű és sok tekintetben párját ritkító helyek közé tartozik. Barsmegye egyik legmagasabb pontján fekszik a Zsitva völgyéből a Nyitra völgyébe vezető útvonalon, a kistapolcsányi vasúti állomástól kocsin mintegy háromnegyed órányira. Hatalmas, ősrégi tölgy- és fenyő-erdőkön keresztül vezet fel Szkiczóra a kitűnően gondozott kocsiút. Az erdők híresek roppant gazdag vadállományukról; az arra járó lépten-nyomon legelésző őzcsordákkal találkozik, melyek csak akkor iramodnak beljebb az erdőbe, ha az utas egészen a közelükbe ért. Újabb időben a szarvas is elszaporodott itt, sőt a mufflon is gyakori; ez utóbbi vadjuh-fajtát Ghymesen honosította meg gróf Forgách Károly s onnan terjedt el az egész környéken. A szkiczói uradalom terjedelme mintegy 4-5000 hold, többnyire tölgy és fenyő-erdő, szántóföld kevés, de a rendkívül szép fekvésű völgyekben pompás legelők vannak.
Különös nevezetessége a kastély, mely eredetileg vadászkastély volt s egykori tulajdonosa, a jeles műkedvelő, herczeg Odescalchi Arthur építtette. Regényes fekvésű és külsejű várkastély, a mely külső díszében és belső berendezésében egyaránt a középkori várakat utánozza. Sánczokkal van körülvéve s terjedelmes tornyok őrzik, felvonó-híd köti össze a külvilággal. Belsejében a fegyvertorony, az ősök csarnoka s egyéb hatalmas csarnokok keltenek regényes hangulatot. Öregtornya, az úgynevezett "Nebajsza"-torony egyetlen szobát foglal magában : a palotaszobát, melynek a román stilű kettős ablakok s az óriási kandalló kölcsönöznek középkori jelleget. A terem mennyezetén minden gerenda végét az Odescalchi herczegi család mindkét ágon való őseinek egyegy színes czimerpajzsa ékesíti. A kastély képét a "Magyarország vármegyéi és városai" czímű monográfiái mű nyomán közöljük.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1903. április 19.)