Normál kép: 381_484_pix_Oldal_53_Kep_0001.jpg   Méret: 770x958 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Nagy kép: 381_484_pix_Oldal_53_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 1047x1303 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Pauler Gyula

Ismertető szöveg: Pauler Gyula (Zágráb, 1841. május 11. - Badacsonytomaj, 1903. július 8.) jogász, levéltáros, történész és író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Iskoláit Pesten a piaristáknál végezte, azután az egyetemen jogot hallgatott 1863-ban ügyvédi oklevelet szerzett és 1863-tól 1874-ig ügyvédkedett. Közben megnősült, elvette Lenhossék Georginát, Lenhossék József a híres anatómus unokahúgát. Horváth Mihály volt történelmi tanulmányaiban vezetője és mentora az ő ajánlatára választotta meg a Magyar Tudományos Akadémia 1870. május 15-én levelező tagjává, 1877. május 24-én lett rendes tag és 1899. május 5-én az igazgató-tanács tagja. 1874. október 14-én ugyancsak Horváth Mihály ajánlatára országos levéltárnoknak nevezték ki.
Ugyanakkor a külföldi levéltárak szervezetének tanulmányozására is kiküldték, így áttanulmányozta a müncheni, berlini, drezdai, brüsszeli, hágai, párizsi és a bécsi titkos állami levéltárak berendezését. 1875-ben tért vissza és kidolgozta az Országos Levéltár szervezetét és ügykörét hozzáfogott annak újjáalkotásához. Történészként kezdetben a Wesselényi féle rendi szervezkedéssel, később az Árpád-kori magyar történelemmel foglalkozott.
Egyik legjelentősebb műve, a Magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt 1893-ban jelent meg. 1895-től az akadémia történeti osztályának elnöke volt és az akadémia megbízásából Szilágyi Sándorral együtt a honfoglalásra vonatkozó forrásokat szerkesztette, mely A magyar honfoglalás kútfői címmel 1900-ban jelent meg. 1896-ban miniszteri tanácsosi címmel tüntette ki a király. A budapesti jogtudományi államvizsgálati bizottság tagja, 1898-tól a magyar történelmi társulat második alelnöke, a heraldikai és genealógiai társaság választmányi tagja, a Bács-Bodrog megyei történelmi társulat és a Hunyad megyei történelmi és régészeti társulat tiszteleti tagja volt. 1903. július 6-án Badacsonytomajba ment szabadságra, hol birtoka volt, és július 8-án este 6 óra tájban vacsora közben hirtelen rosszul lett és holtan esett le a székről, szívbaja ölte meg.
Őt tekintik az Árpád-kori magyar történelemmel kapcsolatos tudományos kutatások megalapozójának, s egyben ő az 1999-ben alapított Pauler Gyula-díj névadója.
(Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page