Képaláírás: Csemegi Károly

Ismertető szöveg: Csemegi Károly jogász, kúriai tanácselnök, a magyar büntetőjog- tudomány kiemelkedő alakja. A szabadságharcban az 1849-es bácskai és bánáti hadjáratban őrnagyként vett részt. A fegyverletétel után elfogták és az aradi kaszárnyában, majd a temesvári várban raboskodott. A haditörvényszék besorozásra ítélte, fél évig sorállományú katona volt. Hazafias érzelmei miatt ügyvédi praxisát - rendőri ellenőrzés mellett - egy kis, román többségű faluban, Butyinban (Temesbökényben) folytathatta 1859-ig. Szakmai röpiratai, publikációi széles körben ismertté tették a nevét. Ennek is köszönhető, hogy a kiegyezés után Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter titkárnak és tiszteletbeli osztálytanácsosnak hívta és nevezi ki a tárcánál. Karrierje töretlenül ível: később miniszteri osztálytanácsos, majd államtitkár lett. Pozícióját további két igazságügyi miniszter és összesen hat miniszterelnök alatt is megőrizte. 1878-ban kezdeményezte a Magyar Jogász Egylet megalakítását. Ennek első elnöke volt 1898-ig. 1882-ben a király valóságos belső titkos tanácsosa címmel tüntették ki. 1896-ban a Budapesti Tudományegyetem díszdoktorává választotta és avatta. 1899 tavaszán influenzából kialakuló tüdőgyulladásban és orbáncban hunyt el. Élete nagy művét, a korszakalkotó magyar büntető törvénykönyvet és az ahhoz írt impozáns és lenyűgöző indokolást a francia kormány lefordíttatta és kiadta. (Forás: Wikipédia)