Képaláírás: Egyszerre csak arra lépdelt Hock. Gergely diák fázékonyan megborzongott

Ismertető szöveg: "Hallgatta, hallgatta aztán ott fenn Gergely diák a sok beszédet, hízott, épült a lelke a szép szavakon. S kezdte kitalálni, magától összerakni az állam új formáját. Hogy megváltozott a magyar nyelv, egészen más, de még sem az az igazi. Istenem, Istenem, hát ez volna az országgyűlés: Milyen lélekemelő ez. Minden emberi fej egy területet jelent az ország földjéből. Milyen idegenszerű minden, csak egyetlen nyájas ismerős van: az országczímer, a hármas halom, a kettős kereszt, meg a folyamokat jelző ezüst pólyák. Aztán az arczok is ügy hasonlítanak a hajdaniakhoz." (Forrás: Vasárnapi Ujság 51. évf. 3. sz. (1904. január 17.)