Képaláírás: Kant Immanuel

Ismertető szöveg: "E rendkívüli történeti fontosság melleit Kant hatása a mai nap gondolkodására sem szűnt meg. Az ő rendszere a mi napjaink filozófiájára nézve is nélkülözhetetlen tájékozási pont. Csak a róla szóló irodalomnak szinte beláthatatlanná vált tömegét kell tekinteni, hogy ez állítás valóságáról meggyőződjünk. Ezrekre megy a róla írt munkák száma. Elete minden nagy és kis eseményét felkutatják. Minden legmellékesebb gondolata körül is viták folynak. Főműveihez kommentárok jelennek meg, a melyekhez filozófiai és történeti alaposság dolgában csak az Arisztotelész munkáiról irt régi kommentárok foghatók. Külön német folyóirat indult meg kizárólag az ő tanainak megismertetésére és elterjesztésére. A német tudomány azzal a részletességgel és aprólékossággal vetette magát Kantra, a mely napjainkban egyik legfőbb jellemző sajátsága." (Forrás: Vasárnapi Ujság 51. évf. 8. sz. (1904. február 21.)

1. A tiszta ész kritikája (TÉK) (1781) az érzékelő tapasztalatot megelőző észt jelenti. A mű az emberi megismerőképesség kritikai vizsgálatát tartalmazza. Fő kérdése: lehetségesek-e a priori szintetikus ítéletek? Kant olyan ítéletekre keres megalapozást, amelyek nem a tapasztalatból származnak. Ezeknek az ítéleteknek sajátosságuk, hogy szintetikusak, azaz nem lehetnek analitikusak. Az analitikus ítélet sajátossága az, hogy nem tesz hozzá semmilyen új információt az állításhoz, hanem magyarázza azt. Ilyen ítélet például minden agglegény nőtlen. A priori, azaz eleve szintetikus ítélet például "2+3=5", mert sem a 2-ben, sem a 3-ban nincs benne az 5. (Forrás: Wikipédia)