Normál kép: 289_400_pix_Oldal_60_Kep_0001.jpg | Méret: 770x498 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 300dpi |
Nagy kép: 289_400_pix_Oldal_60_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1613x1044 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 300dpi |
Képaláírás: A bevonulás Ismertető szöveg: "Spanyol földön úgy áll a dolog, hogy a matadornak, mint akár egy színigazgatónak saját személyzete van. Ez a személyzet a hivatás fontosságának sorrendje szerint a következő szereplőkből áll: maga a matador vagy espada, a ki megöli a bikát; egy-két banderillero, kik a banderillát a bika vállába döfik; két-három picador, kik lóhátról pikával szúrják a bikát; ugyanannyi chulo vagy. peon, a kik a capával (köpeny) ingerlik a bikát és segítik a többi szereplőt; apuidillero, a ki fültövön szúrja a leroskadt bikát." Forrás: Vasárnapi Ujság 51. évf. 23. sz. (1904. junius 5.) A bikával való küzdelem már a görögöknél megjelent (már Krétán is nagyon korán találkozunk a bikakultusszal), később a rómaiaknál is, ahol a legnépszerűbb szórakozási formát jelentették a gladiátorok véres viaskodásai egyrészt egymással, másrészt állatokkal, például bikákkal. Spanyolországban a mór uralom alatt a harcosok edzésként bikákkal küzdöttek lóhátról. A bikaviadal Spanyolországon kívül Portugáliában, Dél-Franciaországban és Latin-Amerika több országában (Mexikó, Kolumbia, Venezuela, Peru) is hatalmas népszerűségnek örvend. A középkorban a spanyoloknál a bikaviadal éppen olyan lovagjáték volt, mint a torna Cid Campeador például kitűnő bikaviador hírében állt. (Forrás:wikipedia) |
Kapcsolódó dokumentum: Bikaviadal Szevillában |