Ismertető szöveg: 2004. HERZL TIVADAR
Herzl T. (1860-1904) halálának 100. évfordulója alkalmából.
Magyar, osztrák, izraeli közös bélyegkiadás.
Kilenc (3x3) bélyeget tartalmazó kisívben nyomva. Az alsó három bélyeghez szelvény csatlakozik. A szelvényen német, héber, magyar és angol nyelven, "Ha akarjátok, nem mese" szöveg olvasható.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Adth Vanooijen
Á 2004. júl. 6.-2006. dec. 31.
P 50 000 fog. kisív
4754 4871 150 Ft Herzl T. portréja és fő művének címe: "A zsidó állam", héber, német és magyar nyelven 400,- 400,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Herzl Tivadar magyar születésű zsidó író, újságíró. Gyermekkorát Pesten töltötte, családja 1878-ban költözött Bécsbe. 1844-ben jogi diplomát szerzett, de szakmáját soha nem gyakorolta, újságíró lett. Egy ideig a Wiener Allgemeine Zeitungnál dolgozott, 1891-től haláláig a Neue Freie Presse párizsi levelezője, később a lap tárcarovatának szerkesztője volt. l891-ben Franciaországban és Ausztriában megnyilvánuló sokkoló antiszemitizmus és annak esszenciáját mutató Dreyfus-per nyomán vált cionistává. A megoldást egy önálló zsidó állam létrehozásában látta. Így lett a politikai cionizmus úttörője. A cionista mozgalmat 1896-ban A zsidó állam című művével indította el. Lankadatlanul tárgyalt és írt, utazott Európa-szerte és küzdött a zsidó állam megteremtéséért. 1897-ben az általa alapított Die Welt című lap hasábjain fejtette ki nézeteit. 1897. augusztusban Bázelben összehívta az I. Cionista Kongresszust, melynek elnöke volt. Ennek a kongresszusnak a nyomán alakult meg a Cionista Világszövetség. Tárgyalt II. Vilmos német császárral (ur.1888-1918), II. Abdul Hamid szultánnal (ur.1867-1909), az orosz cár minisztereivel, az angol kormánnyal, az olasz királlyal és magával a pápával, hogy megnyerje őket a zsidó állam ügyének. Eközben folytatta írói, újságírói tevékenységét. Színműveket, regényt, tárcákat írt. Utópisztikus regényben - Ősi föld új ország - láttatta zsidó államot Palesztina földjén. Sírja Jeruzsálem egyik, utóbb róla elnevezett hegyén található. (Larousse 1992.2k.97.0.,Révai Nl.10k.15 o.,Az emberiség Kr.1994., MNL.9k.417 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)