Ismertető szöveg: 1974. FESTMÉNYEK (XII.) - XIX. ÉS XX. SZÁZADI MAGYAR FESTŐK MŰVEI, AKTOK
20-as ívekben nyomva.
Mélyny. 12 1/4 F. fog.
Névérték: 4,- Ft
Á 1974. aug. 27.-1975. dec. 31.
PM 570 000 fog. 6 258
2975 2974 4 Ft Székely Bertalan (1835-1910): Fürdés után 70,- 50,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Székely Bertalan magyar festő. Első mestere Simó Ferenc kolozsvári rajztanár volt. A bécsi Polytechnikumban tanult, majd a Művészeti Akadémián Karl Rahl osztrák festő, Peter Johann Geiger és Ferdinand Georg Waldmüller tanítványa volt 1851-55 között. 1855-ben a család szűkös anyagi helyzete miatt visszatért Erdélybe, ahol egy ideig vándor piktorként portrékat, cégéreket festett, és itt készültek későbbi műveinek - II. Lajos, Egri nők stb. - első vázlatai. 1857-ben a csehországi Aichelburg-családnál kapott munkát. 1859-től a müncheni akadémián tanult. Abban az évben még főleg romantikus illusztráció jellegű sorozata látott napvilágot. Korai alkotásai közük kiemelkedik fiatalkori Önarcképe. Ugyanekkor fejezte be első történeti kompozícióját, II. Lajos holttestének megtalálását. A romantika és az akadémizmus stílusjegyeit ötvözte művészetében. 1861-ben készült a Dobozi és hitvese című festménye, mellyel visszafogottabb jelenetet örökített meg. 1863-ban visszatért Münchenbe, ahol hivatalos megrendelésre készítette VII. Károly menekülése című képét. Ennek sikere után a bajor kormány ösztöndíjával Franciaországban és Hollandiában tett egy körutat. 1864-ben végleg hazatért. Híres műve az Egri nők 1867-ben készült. Az 1870-es években alkotta nagy történelmi festményeit, mint a Mohács, V. László és Czillei, Thököly Imre búcsúja stb. Az 1880-90-es években nyári lakhelyén, Szadán festette tájképeinek legjobb darabjait. Egyetemes tudású, állandóan művészetébe mélyedő, kísérletező, modern, öntudatos lélek volt. Festett arcképeket, oltárképeket, zsánerképeket, freskókat, aktokat, táj képeket, mennyezet-vázlatokat. Pályájának második felében a régi nagy mesterekhez hasonlóan fáradozott a festői technika tökéletesítésén. Életében számos tanítványa, de kevés megértője volt. (Műv.L.1968.4k.418 o.,Larousse 1994.3k.702 o., MNL.16k.572 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)