Ismertető szöveg: 2004. JELES MAGYAROK (III.)
450 éve született Balassi Bálint (1554-1594), 200 éve született Bajza József (1804-1858), 300 éve született Segner János András (1704- 1777).
50-es ívekben nyomva, egy íven 10 vonalkód.
Ofszetny. 13 1/4 : 13 F. fog.
T.: Kass János
Névérték: 40,- Ft
Á 2004. febr. 4.-2006. dec. 31.
P 200 000 fog.
4721 4821 40 Ft Balassi Bálint 90,-80,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Balassi Bálint magyar költő. Apja Balassa János főúr, főispán, nevelője Bornemissza Péter, zólyomi udvari prédikátor volt. 1565-től Nürnbergben tanult. Kilenc nyelven értett, beszélt horvátul, németül, latinul, olaszul, románul, szlovákul. 1569-ben apját Miksa magyar király hűtlenség vádjával elfogatta, letartóztatta és a család Lengyelországba menekült. Apja 1570-ben megszökött a fogságból, majd 1572-ben kegyelmet kapott. Ekkor fordította le szülei vigasztalására M. Block elmélkedését - Beteg lelkeknek való füves kertecskét. 1575-ben részt vett egy Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadi vállalkozásban, de a vesztes csatában megsebesült és Erdélybe menekült. 1576-ban Báthori kíséretében volt, amikor lengyel királlyá választották. 1577-ben hazatért Liptóújvárra. 1584-ben feleségül vette megözvegyült unokatestvérét Dobó István várkapitány leányát Krisztinát és a hozományát képező Sárospatak várát elfoglalta. Ekkor vérfertőzésért és várfoglalásért perbe fogták. 1586-ban katolikus vallásra tért át, majd házasságát érvénytelenítették és a vádakat elejtették. 1587-ben születtek Julia-versei, melyeket korábbi szerelme Losonczi Anna iránti érzelmei tápláltak. 1588-89-ben íródott legtöbb műve, így a Maga kezével írott könyve, Valahány török bejt, Szép magyar Comoedia stb. 1589-ben Lengyelországba ment. Feltehetően a Krakkóban élő Wesselényi Ferencné Szárkándi Anna ihlette a Célia-verseket. 1591-ben tért haza, részt vett Divény és Kékkő ostromában . 1594-ben Esztergom alatt kapott halálos sebet. Balassi Bálint a régi magyar irodalom legnagyobb lírikusa volt, aki zaklatott életsorsával dacolva nagyszabású költői életművet hozott létre. Korának legműveltebb emberei közé tartozott, az első európai rangú költő a magyar irodalomban. Verseit három csoportra lehet osztani: szerelmes, vitézi és istenes versekre. Az újabb kutatások nyilvánvalóvá teszik, hogy Balassi szabályos és arányos ciklusokban gondolkodott, miszerint két csoport, egyenként harminchárom versből áll. Feltehetőleg még egy harminchármas ciklust tervezett, s egy utolsó költemény egészítette volna ki a tökéletesen harmonikus építményt. A költő korai halála miatt azonban csak huszonegy vers készült el az első hatvanhat után. Szerelmi versei - Annához, Júliához, Céliához, Fulviához - az európai szerelmi költészet legjobb színvonalát adják. A vitézi versei többnyire rendkívül dinamikus életképek, melyek egyszerre idézik a végvári élet veszélyeit és örömeit - Vitézek, mi lehet... , Ó én édes hazám... -. A legjelentősebb istenes lírájában teremtett. A maga bűnösségéről meggyőződve, üdvözülésében kételkedő, mélyen meghasonlott ifjú férfi keresi a versekben a maga Istenét, hogy bocsánatot, de legfőképpen megnyugvást nyerhessen - Mint az szomjú farkas... Adj már csendességet... -. Életében egyetlen verse sem jelent meg, de angol, arab, bolgár, eszperantó, finn, francia, japán, kazah, lengyel, német, orosz, román, svéd nyelvű antológiákban 81 fordítás ismert verseiből. (Larousse 1991.1k.225 o.,Világir.Kisencikl.1976.1k.95 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)