Ismertető szöveg: 1992. A MAGYAROK SZEREPE A VILÁG TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI HALADÁSÁBAN
Ofszetny. 12 : 12 1/2 F. fog.
T.: Dudás László
Névérték: 15,- Ft
Á 1992. aug. 3.-1994. dec. 31. (4675 sz.)˙
P 200 000 fog.
4160 4208 15 Ft Kármán Tódor (1881-1963) 150.- 100.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Kármán Tódor magyar származású amerikai fizikus. Apja Kármán Mór kiváló pedagógus és művelődéspolitikus volt. Az intellektuális családi légkörben szabadon bontakozhatott ki rendkívüli tehetsége. 1898-ban megnyerte az Eötvös Lóránd által alapított matematikai versenyt. 1902-ben végzett a budapesti Műszaki Egyetemen. Katonai szolgálata után egyetemi tanársegéd Bánki Donát tanszékén. 1906-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjával Németországba, a göttingai egyetemre került. Hat évig dolgozott a Prandtl-intézetben. Itt alkotta meg kihajlási elméletét. 28 éves korában - 1909-ben - a nagy hírű egyetem magántanára lett. 1911-ben fedezte fel a Kármán-féle örvénysort. 1912-ben a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, 1913-tól aacheni egyetem professzora volt. Ott építette fel saját tervezésű szélcsatornáját 1913-14-ben. Az I. világháború alatt a fischamendi repülőtéren harmadmagával megtervezte a PKZ-helikoptert. Az őszirózsás forradalomkor az oktatási minisztériumba került, a felsőoktatási osztályt vezette a tanácsköztársaság idején. 1919 végén tért vissza Aachenbe, ahol 1933-ig dolgozott. Laboratóriuma ekkor már világszerte ismert volt. 1926-ban Robert Andrews Millikan amerikai fizikus meghívására Pasadenaba utazott, majd 1933-ig felváltva Aachenben és Pasadenaban dolgozott. Jelentős eredményeket ért el a hangsebességen felüli repülés vizsgálatában. 1930-tól a pasadenai laboratóriuma az aerodinamika mellett az asztronautika tudományának bázisa lett. Itt 1944-ben önálló sugárhajtású-laboratórium alakult, mely önálló intézménnyé vált 1942-45 között az USA légierejének tanácsadója volt. 1951-től a NATO repülésügyi kutató és fejlesztő intézményének volt az elnöke. Vezető szerepet játszott több amerikai rakétatípus kifejlesztésében, mindenekelőtt a szuperszonikus repüléshez kapcsolódó kutatásai jelentősek. Fontos eredményeket ért el a mechanika, a kristályrács-szerkezet vizsgálata, az égéselmélet, a magnetohidrodinamika és az aerotermokémia területén. Megalapítója és első igazgatója volt a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiának. 29 egyetem és főiskola avatta tiszteletbeli doktorává. Halála előtt néhány hónappal az Egyesült Államok elnöke kezéből vehette át az első legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a First National Medal of Science-t. Emlékére a Hold túlsó oldalán és a Marson krátert neveztek (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)