Ismertető szöveg: 2006. JELES ZENESZERZŐK: BARTÓK BÉLA ÉS GEORGE ENESCU
Magyar-román közös bélyeg kiadás.
A két ország egy-egy jeles zeneszerzőjének 125. születési évfordulója alkalmából.
50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód.
Ofszetny. 13 : 13 1/4 F. fog.
T.: Berky Péter
Névérték: 90.-Ft
Á 2006. jún. 8.-2008. dec. 31.
P 400 000 fog.
4852 5108 90 Ft George Enescu (1881-1955), hegedű 200,- 180,
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

George Enescu román zeneszerző és hegedűművész. Héttől tizenegy éves koráig a bécsi konzervatóriumban Bachrich Zsigmond magyar származású osztrák zeneszerző és ifjabb Joseph Hellmesberger osztrák hegedűművész tanítványa volt. Ebben az időben került kapcsolatba Brahms-sal, aki később stílusára mély hatást gyakorolt. 13 éves korában Párizsban a Conservatoire növendéke volt. Minden téren kitűnt ragyogó tehetségével. Első két zenekari művét 1898-99-es zenei évadban Párizsban mutatták be. 1902-ben zongorás triót, 1904-ben vonósnégyest alapított. 1906-ban jelentős sikert aratott a Román rapszódiája. Az I. világháború kitörése előtt hazatért és Bukarestben a Filharmónikusok karmestere lett. Tevékenyen részt vett a zenei életben. Modern műveket is műsorára tűzött és hegedű-hangversenyeket adott. 1912-ben Enescu-díjat alapított a fiatal román zeneszerzők támogatására. 1917-ben megalapította a George Enescu Szimfonikus Zenekart. Később tanárként is működött amerikai egyetemeken, és Párizsban, Sienában. Többek között tanítványa volt Yehudi Menuhin is. Több Ravel művet is bemutatott. Korának legjelentősebb, a romániai zenei élet meghatározó, iskolateremtő egyénisége volt. Zenéjében fontos szerep jutott - Bartók Bélával párhuzamosan - az eredeti román folklórnak (Brockhaus: Zenei L.1983.1k.518 o., MNL.7k.325 o., Bélyegvilág 200G/7-8.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)