Ismertető szöveg: 1954. TUDÓSOK
Mélyny. XII és XIII - Vj. 12:12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 40 f
Á 1954. dec. 5 -1955. dec. 31
PM 549 096 fog 3 500
1463 1403 40 f Korányi Frigyes (1828-1913) 30,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Báró Korányi Frigyes magyar belgyógyász. Az 1848-as szabadságharcban, mint honvédorvos vett részt. 1851-ben avatták orvosdoktorrá. Egy évig Bécsben sebészetet tanult, majd 1852-ben Nagykállóban telepedett le, mint gyakorló orvos, majd Szabolcs vármegye főorvosa lett. 1865-ben Pesten az idegkórtan magántanára, és a Rókus Kórház idegosztályának a vezetője volt. 1876-tól az irányításával szervezett I. Belklinika professzora és igazgatója, 1886-87-ben a budapesti egyetem rektora volt. 1908-ig az egyetemi tanárként dolgozott. A modern belgyógyászati klinikai oktatás megteremtője, bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi, bakterológiai és röntgenvizsgálatokat. Főként mellkasi betegségekkel foglalkozott. Kezdeményezte a tuberkulózis elleni küzdelmet, szorgalmazta a gyógyfürdők fejlesztését. Nemzetközi hírű belgyógyászati iskolát alapított. 1897. október 20-án az Igazságügyi Orvosi Tanács elnökévé nevezték ki. 1901. november 10-én 126 ággyal megnyitotta a budakeszi TBC szanatóriumot. (Larousse 1992.2k.512 o.,Révai Nl.12k.29 o., MNL.11. k.319 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)