Ismertető szöveg: 1967. FESTMÉNYEK (III.)
Magyar festők alkotásai.
20-as ívekben nyomva.
Mélyny. 12 1/2 F. fog.
Névérték: 60 f
Á 1967. dec. 21.-1968. dec. 31.
PM 883 261 fog. 6 638
2417 2370 60 f Fényes Adolf (1867-1945):
Testvérek 15,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Fényes Adolf magyar festő. A szolnoki művésztelep egyik legerőteljesebb
egyénisége. A budapesti Mintarajziskolában Székely
Bertalannál, Weimarban Max Thedynél, a párizsi Julian Akadémián és Benczúr Gyula mesteriskolájában tanult. 1894-től állított ki a
budapesti Műcsarnokban, az 1899-1900-as Téli Tárlaton
már 29 képpel szerepelt. 1903-tól nyaranta Szolnokon,
Vácon, Szentendrén, telente Budapesten dolgozott. Első
korszakában 1895-től erősen anekdotizáló zsánerképeket
festett, mint pl. a Pletyka vagy a Civódás című munkái. A
Szegényemberek-sorozata komor színű, tömör, egy- vagy
kétalakos kompozíciói társadalomkritikai igényűek. Ilyen pl.
az Özvegy, Anya, Napszámos, Ebéd stb. A folytatás már
kevésbé komor, mint Egy legény meg egy lány, Babfejtők,
Testvérek című képei. Második korszaka kb. 1904-től az impresszionizmushoz és a
posztimpresszionizmushoz kapcsolódott. Kisvárosi - tabáni, váci, szentendrei - veduták
és csendéletek festője volt, amelyeken dekoratív, színpompás népművészeti
tárgyakat festett meg. Ide tartoznak pl. a Mákoskalács, A torta, Mme de Maintenon
szalonja című művei. Harmadik korszakában 1914-től előadásmódja sommásan
egyszerűvé vált, színei zománcosan ragyognak. Ebben az időszakban készült pl. A
zsidók megverik Amalik seregét, majd az 1930-as évek végén született A festő álma,
Öreg festő téli tájban című képei. (Műv.L.1966.2k.43 o. Larousse 1991.1k.842 o.,
MNL.7k.864 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|