Ismertető szöveg: 1968. FESTMÉNYEK (IV.)
Spanyol festők művei a Szépművészeti Múzeumból.
20-as ívekben nyomva.
Mélyny. 12 1/2 F. fog.
Névérték: 5 Ft
Á 1968. máj. 30-1969. jún. 30.
PM 813 878 fog. 4 619
2458 2415 5 Ft F. Goya: A köszörűs 90,- 60,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Francisco José de Goya y Lucientes spanyol festő. Apja aranyozómester volt Zaragozában, ahol tanulmányait is kezdte 13 éves korában. Később - 1763-tól - Madridban sógora műtermében dolgozott. Itáliai utazása után templomi freskókat festett, majd a Santa Barbara szőnyegszövőgyár részére faliszőnyegterveket készített. Ilyen volt pl. A sárkánykergetők, Az edényárus stb. Eleinte az itáliai és a barokk festészet iránt volt fogékony, a szerelmi jelenetek, zsánerképek, a nép életét bemutató képek vonzották. 1786-ban már a király festője. A királyi udvar nagyjainak, feleségeiknek és gyermekeiknek képmását puritán eszközökkel, de lélektani érzékenységgel festette meg. Csaknem szatirikus képmásokat is festett a család tagjairól, mindenekelőtt Mária Lujza spanyol királynéról, vagy mesteri csoportképet IV. Károly családjáról stb. A Bermudezné portréja a színhasználat új értelmezésével tűnt ki. 1792-ben súlyos betegség fosztotta meg a hallásától, így eltávolodott a közélettől és magányban, szenvedések közepette kegyetlenül kellett megtapasztalnia a társadalom ostoba képmutatását. Ezt követően készítette az aquatinta technikával 83 lapból álló első grafikai aprólékos finomságú sorozatát, a Caprichost lemezeit 1793-99 között. Ezeken drámai feszültséggel vagy szatirikus keserűséggel ábrázolta látomását az örök emberi nyomorúságról. Ugyanekkor festette híres Ruhás Maya illetve Meztelen Maya című képeit, amelyek festési stílusuk szabadságával Manet előképeinek tekinthetők. Abban az időszakban készítette a San Antonio de la Florida-templom kupolafreskóját Madridban és hihetetlen éleslátásról tanúskodó portréit. Az 1808-as spanyol függetlenségi háborúval művészetének új korszaka kezdődött. Az 1808. május 3. című képe volt az első drámai kompozíciója. Ezt követte A háború borzalma című rézkarc-sorozat, mellyel leleplezte az erőszakot és elnyomást. 1814-től betegen, visszavonultan élt. Szorongásaiból vallási témájú művek és házának falfestményei, A süket háza című művei születtek, melyek komor látomásokkal terhelt expresszív művek. De ezek mellett hétköznapi témájú műveket is alkotott, mint pl. a Köszörűs vagy a Leány korsóval. 1824-ben Spanyolországból Franciaországba, - Párizsba, majd Bordeauxba - távozott nyugalmat keresve az önkény elől. (Larousse 1991.1k.1D15 o., MNL.8k.728 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)