Ismertető szöveg: 1993. IRODALMUNK NAGYJAI (I.)
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Pásztor Gábor
Névérték: 17,- Ft.
Á 1993. aug. 23.-1995. dec. 31.
P 800 000 fog.
4208 4259 17 Ft Németh László (1901-1975) 80,- 50,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Németh László magyar regényíró, esszéista. Németh Judit atomfizikus apja. 1920-ban egyetemi tanulmányait az ELTE bölcsészkarán kezdte, de már 1921-ben orvostanhallgató volt. Az egyetem elvégzése után fogorvos, majd iskolaorvos lett. 1925-ben Horváthné meghal című elbeszélésével elnyerte a Nyugat pályázatát, s ezzel egy csapásra az irodalmi élet első vonalába került. 1926-tól a Protestáns Szemle, a Napkelet, a Nyugat, a Társadalomtudomány és az Erdélyi Helikon munkatársa volt. 1932-ben szakított Babits Mihállyal és a Nyugattal, önálló, egyszemélyes lapot indított Tanu címmel. Bekapcsolódott a kor irodalmi és politikai küzdelmeibe, a népi írók mozgalmának egyik vezéralakja, fő ideológusa lett. 1934-ben a Válasz című folyóirat egyik alapítója volt, melynek Pörje Sándor álnéven írója is volt. 1940-től a Kelet Népe munkatársa és a Híd főszerkesztője volt. Orvosi hivatását 1942-ig gyakorolta. 1944-től - a német megszállás miatt - bujkálnia kellett. 1945-48 között óraadó tanár volt a hódmezővásárhelyi gimnáziumban. 1949-53 között hallgatásra kényszerült, főként fordításokból élt. Sok vihart kiváltó írásainak alapgondolata, hogy a hitlerizmus és a bolsevizmus kettős szorításában élő magyarságnak meg kell találnia a maga sajátos fejlődési lehetőségét, a harmadik oldalt vagy utat. 1954-ben súlyos beteg lett, állapotáról naplót vezetett, mely Levelek a hipertóniáról címmel jelent meg. Az 1950-es évek végétől kapcsolódott be újra az irodalmi életbe. 1959-ben a Szovjetunióban járt, és ebből az élményéből született az Utazás című drámája. Legfontosabb regényeinek nőalakjaiban az örök emberi magatartásformákat rajzolta meg. Megalkotta a lélektani regény új, a lélekrajzot a társadalomrajzzal ötvöző változatát. Ilyen a Gyász című művének Kurátor Zsófija vagy a Kárász Nelli az Iszony című regényéből és Égető Eszter. Regényei többségükben sorsmetaforák, közülük az Irgalom a megértés regénye is. Pályáján kulcsműnek számít az Emberi színjáték című regénye. Drámái közül a történelmiek - VII. Gergely, Széchenyi, Az áruló, A két Bólyai - , társadalmiak - Villámfénynél, Papucshős, Mathiász-panzió - középpontjában egyaránt az eszmék és az azokat képviselő emberek összeütközései, konfliktusai állnak. Élete utolsó éveit a Balaton mellett Sajkodon töltötte. A XX. századi irodalom meghatározó szellemiségű alkotója volt. (Larousse 1994.3k.56 o., MNL.13k.639 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)