Ismertető szöveg: 1985. ZENESZERZŐK (II.)
A Nemzetközi Zeneév alkalmából.
Ofszetny. 11 F. fog.
T.: Varga Pál
Névérték: 1,- Ft
Á 1985. júl. 10,-1986. dec. 31.
PM 358 740 fog. 5 800
3727 3772 1 Ft G. F. Händel (1685-1759) 30,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Georg Friedrich Händel német zeneszerző. Friedrich Wilhelm Zachow német
orgona művésztől (1663-1712) - aki a hallei templom
orgonistája volt - tanult zenélni. Zenei pályafutását 1702-ben a
hallei kastély-templom orgonistájaként kezdte. Egy év múlva
Hamburgba ment, ahol az operatársulat hegedűse, majd
csemballistája volt. Onnan Lübeckbe ment, ahol már
operakomponálással ismertté tette magát 1705-től. Akkor
komponálta az Almira és a Nero című operáit. 1706 végén Itáliába
utazott, ahol Francesco Maria Ruspoli márki vignelloi birtokán 48 világi és 3 egyházi
kantátát, 1 oratóriumot komponált. 1709-ben Velencében mutatták be Agrippina című
operáját. 1710-ben a hannoveri választófejedelem (ur. 1698-1727), a későbbi
I. György angol király (ur. 1714-1727) udvari karmestere volt. 1711-ben a Rinaldo
című operájával aratta első sikerét Angliában. Csaknem két évtizedig különböző olasz
operatársulatokat szervezett és irányított, így az Academy után saját társulatot hozott létre, majd a Covent Garden Theatre vezetője volt 1734-37 között. Ebben az
időszakban komponált operáit a londoni opera mutatta be. 1728-tól 1737-ig gazdasági
nehézségek közepette próbálkozott talpon maradni, miközben folyamatosan születtek
újabb és újabb művei, így a legjelentősebb az Esther című oratóriuma, concertók,
csemballó- és orgonaművek, kamaraművek stb. 1737-ben szélütés következtében
féloldalára megbénult, de egy aacheni kúra talpra állította. Visszatért Londonba és
tovább alkotott. Nagy hangszeres műveinek többsége 1740 előtt született. A
többszólamú zene és a barokk stílus fölényes tudású és közvetlen kifejező eszközű
mestere volt. Művészete egyetemes. Az egyszerű daltól az operáig és oratóriumig
minden műfajban komponált. Operái kevésbé, de oratóriumai, szonátái és
orgonaversenyei a zeneművészet legnagyobb értékű alkotásai közé tartoznak. Az
1750-es évek elejétől szembetegsége rohamosan súlyosbodott, utolsó éveire teljesen
elvesztette látását. Élete folyamán 40 operát, 22 oratóriumot, 63 olasz kantátát,
egyházi zeneműveket, duetteket, német, olasz, angol dalokat, számos concerto
grossót, 20 orgonaversenyt, triószonátákat, csemballó műveket írt. Műveinek első
összkiadása 49 kötetben látott napvilágot. 1759 nagyszombatján halt meg és a
londoni Westminster Abbey-ben temették el. (Brockhaus:Zenei L.1985.2k.101 o.,Falk
G.:Zenei Kis L.1938.117 o., MNL.9k.183 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|