Ismertető szöveg: 1947. SZABADSÁGHŐSEINK
Mélyny. IX-Vj. 15 F. fog.
T.: Köpeczi Bócz István
Névérték: 60 f
Á 1947. márc. 15.-1950. febr. 28. Forgalmi bélyegek.
P 1 432 064 fog.
1023 977 60 f Táncsics Mihály (1799-1884) 140.- 10.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Táncsics Mihály magyar politikus, író. Eredeti neve Stancsics volt. Jobbágycsaládból származott, takácsmesterséget tanult, tanítóképzőt végzett, majd különböző előkelő családoknál nevelősködött. Az 1830-as évektől sorra jelentek meg nyelvészeti tárgyú munkái, tankönyvei. Irányregényeiben többek között gróf Széchenyi István gondolatait népszerűsítette. A cenzúra miatt politikai írásainak jelentős részét külföldön adták ki. A Népkönyv című művében, 1846-ban alapjaiban támadta a feudális rendszert, ezért körözést adtak ki ellene. 1846-ban Nyugat-Európában járt, majd hazatérve 1847 márciusban elfogták és sajtóvétségért bebörtönözték, ahonnan az 1848 márciusi forradalom szabadította ki. A Munkások Ujsága című lap kiadója és szerkesztőjeként, és mint országgyűlési képviselő fellépett a jobbágyrendszer teljes felszámolásáért. 1848-49-ben, tovább küzdött a jobbágyfelszabadításért. Alosztálynélküli társadalomról vallott nézeteit a Józanész és a Nap szava Isten szava című műveiben fejtette ki. A szabadságharc leverése után bujkálni kényszerült, felesége rejtegette. 1851-ben - távollétében - halálra ítélték. 1857-ben kegyelmet kapott. 1860-ban röpiratai terjesztése és a március 15-iki tüntetés szervezése miatt 15 évi börtönre ítélték, 1867-ben szabadult félig vakon. 1869-72 között független országgyűlési képviselő. Az Arany Trombita című politikai hetilap kiadója volt. 1872-ben visszavonult a közélettől, de élete végéig a dualista rendszer ellenfele maradt, nyelvészettel, utópisztikus rendszerek kidolgozásával, életműve sajtó alá rendezésével foglalkozott. (Larousse 1994.3k.810 o., MNL.17k.151 o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)