Ismertető szöveg: 1996. WESSELÉNYI MIKLÓS
Wesselényi M. (1796-1850) születésének 200. évfordulója alkalmából.
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 11 1/2:12 F. fog.
T.: Kertész Dániel
Á 1996. nov. 14.-1998. dec. 31.
P 535 000 fog.
4371 4418 24 Ft Mellkép 100,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Báró Wesselényi Miklós magyar politikus. A reformkor reprezentatív alakja. Előbb az erdélyi, később a magyarországi rendi országgyűlés liberális nemesi ellenzékének egyik kiemelkedő vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Páratlan aktivitása, politikai zsenialitása, irányító szerepe a tehetségekben nem szűkölködő kor legnagyobbjai közé sorolja. 1820-ban megismerkedett gróf Széchenyi Istvánnal, akivel 1822-ben Angliában járt. Széchenyivel együtt a főrendi reformerek élére állt, később a Széchenyi-Kossuth vitában pedig Kossuth Lajos mellé. 1834-ben az örökváltság ügyében a szatmári megyegyűlésen elmondott beszédéért perbe fogták, Kölcsey Ferenc volt a védője. Elítéltetése előtt az 1838-as pesti árvíz idején százak életét mentette meg, s ezzel népszerűsége tovább nőtt. Akkor kapta "az árvízi hajós" nevet. Az 1839-ben befejeződő eljárásban 3 évi börtönre ítélték, de 2 hónapi raboskodás után - egyre súlyosbodó szembetegsége miatt - engedélyezték számára, hogy a sziléziai Grafenberg-be utazzon gyógykezelés Céljából. 1840-ben amnesztiát kapott. Visszatérve újra bekapcsolódott a politikai életbe, de egyre romló egészsége és 1844-ben vaksággal végződő szem-betegsége miatt jelentős szerepet nem tudott vállalni az 1848-as forradalom feladataiból. 1848 május-júliusi erdélyi országgyűlésen még részt vett, majd Grafenberg-be költözött, ahonnan 1850-ben tért volna haza, de az út során meghűlt és Pesten meghalt. (Új Magy.L.1962.6k.735 o.,Révai Nl.19.k.539 o., MNL.18k.667 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)