Ismertető szöveg: 1981. BARTÓK BÉLA - BLOKK
Bartók B. (1881-1945) születésének 100. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 1/4 K. fog.
T.: Kass János, Ferenczy Béni (1890-1967) rajza alapján
Á 1981. márc. 25.-1981. aug. 31.
P 270 300 fog. 12 000, számozott
3456 a-b BI 148 3484-85 2x10 Ft Bartók Béla és a "Cantata Profana" 400,- 400,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Bartók Béla magyar zeneszerző, zongoraművész, népzene-kutató. 1892-96 között Erkel László zongorapedagógus és operakomponistánál (1844-1896) tanult Pozsonyban. 1899-ben nyert felvételt a Budapesti Zeneakadémiára. Zongoratanulmányai után összhangzattant tanult és folyamatosan komponált. Zeneszerzői munkásságát Brahms német zeneszerző zenei örökségének jegyében kezdte meg. Liszt- és Strauss-interpretációival hamarosan ismertté vált a pesti és bécsi zenei társaságokban. Kodály Zoltánnal kötött ismeretsége fordította a népdalgyűjtés és népzenekutatás felé. 1904-től kezdte gyűjtési tevékenységét. Ez mellett 1907-34 között a Zeneakadémia zongoratanára is volt. A szomszédos népek zenéjének tanulmányozása, a népzene élménye maghatározó inspirációt jelentett előadóművészi és főként zeneszerzői tevékenységére. 1910-ben nagy sikert hozott számára I. vonósnégyesének bemutatója. Ady Endre verseire készült az Öt dal. Az I. világháborút követő évtized sorozatos külföldi hangversenyutak jegyében telt el. Sokasodó külföldi hangversenyein főként barokk zongoramuzsikát játszott, de következetesen népszerűsítette az új magyar zenét is. Az előadói pályával párhuzamosan születtek jelentős zongoraszerzeményei is. Kimagasló színpadi művei A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára (szövegírója Balázs Béla), és a Lengyel Menyhért szövegkönyvére 1919-ben írt A csodálatos mandarin. 1921-ben készült el a Kodállyal közös Erdélyi népdalok, és sok más énekkari feldolgozás, valamint a kantáta sorozatból 1930-ban a Cantata profana. Műveire a fegyelmezett szerkesztés, a klasszikus formai egyensúly és a magasrendű művészi tartalom a jellemző. A fasizmus előretörése miatt 1940-ben az USA-ban telepedett le. A beilleszkedési és anyagi nehézségek következtében egészsége megromlott és egy időre a komponálással is felhagyott. 1943-ra javult annyira az állapota, hogy lejegyezze a zenekari Concertót, majd Yehudi Menuhin amerikai zeneszerző számára a szonátát szólóhegedűre. Zenéje és elméleti munkássága a magyar zenekultúra páratlan értékei. Hamvait 1988. július 5-én hozták haza New Yorkból és helyezték el a Farkasréti temetőben. (Larousse 1991.1k.254 o., Bélyegvilág 2006/7-8.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)