Normál kép: 031.jpg   Méret: 770x538 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: 031_nagykep.jpg   Méret: 1294x904 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1985. 350 ÉVES AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
25 bélyeget és 25 szelvényt tartalmazó ívben nyomtatták. A bélyegek és a szelvények egymás alatt helyezkednek el.
Ofszetny. 11 1/2:12 F. fog.
T.: Zombory Éva
Á 1985. máj. 14.-1986. dec. 31.
P 452 300 fog. 4 800
3704 3749 2 Ft Pázmány Péter (1570-1637) bíboros, alapító pecsét, bronzérme, szelvénnyel 100.- 100.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Pázmány Péter magyar katolikus főpap. Protestáns családból származott, mostohaanyja hatására katolizált. 1587-ben megkezdett filozófiai tanulmányait a következő évben abbahagyta, belépett a jezsuita rendbe, 1590-ig novícius volt. 3 évig filozófiát tanult Bécsben, majd. Rómában teológiai tanulmányokat folytatott 1597-ig. 1596-ban pappá szentelték. 1597-1600 között Grazban, Vágsellyén és Kassán, majd 1603-07 között ismét Grazban tanított. 1607-ben visszatért Magyarországra és átvette az ellenreformáció irányítását. Hírnevét szenvedélyes hangú vitairataival alapozta meg. Számos főúri család az ő hatására katolizált. V. Pál pápa (1605-1621) felmentette rendi fogadalma alól, így 1616-ban túróci prépost, 1616-tól haláláig esztergomi érsek, 1629-től bíboros volt. Nagyszombatban 1619-ben papneveldét és nevelőintézetet létesített. 1623-ban Bécsben a magasabb fokú papi képzés céljára létrehozta a később róla elnevezett Pázmáneumot. 1635-ben Pozsonyban jezsuita kollégiumot alapított. 1635-ben alapította meg a magyar oktatásügy történetében meghatározó jelentőségű nagyszombati egyetemet, amelyet Mária Terézia áthelyezett Budára. 1950-ig Pázmány Péter Tudományegyetem néven működött, ma Eötvös Lóránd Tudományegyetem, melynek jogutóda 1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az egyetemen kívül több egyházi iskola és kolostor alapítása fűződik nevéhez. Irodalmi, hitvitázó munkáiban, prédikációiban a mai napig érvényes katolikus érvelési rendszert dolgozott ki. Hitvitáinak sorát Felelet az Magyar István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére című írásával nyitotta meg. Fő műve a Hodegus. Isteni igazságra vezérlő Kalauz, a katolikus hittételek nagyszabású összegzése. Műveinek egyik legszebb darabja a magyar nyelven megszólaló Kempis-fordítás: Kempis Tamásnak Krisztus Követésérül írt négy könyvei. Mint szónok, prédikátor, erkölcsi tanításait a Prédikációkban fejtette ki. Magyar nyelvű irodalmi munkássága révén jelentősen előmozdította a magyar irodalmi nyelv, valamint a teológiai-filozófiai műnyelv fejlődését. (Larousse 1994.3k.279 o., MNL.14k.607 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page