Ismertető szöveg: 1964. ÉVFORDULÓK - ESEMÉNYEK (II.)
Mélyny. 12:11 1/2 F. fog.
T.: Nagy Zoltán
Névérték: 60 f
PM 470 000 fog. 3 283
2127 2068 60 f K.Marx (1818-1883) Á 1964. nov. 6.-1965. jún. 30. 30,- 10,- 800,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Karl Marx német szocialista teoretikus, filozófus. A bonni majd berlini egyetemen jogot tanult, közben kapcsolatba került a baloldali hegelianizmussal. Történelem és filozófiai tanulmányok után 1841-ben a jénai egyetemen filozófiai doktorátust szerzett. Doktori értekezésében a demokritoszi és epikuroszi természetfilozófia különbségeit elemezte. 1842-ben a radikális polgárság által alapított ellenzéki lap a Rheinische Zeitung főszerkesztője lett. Így jutott el a gazdasági problémák vizsgálatához. A lap betiltása után, 1843-ban megnősült és Párizsban telepedett le, ahol kiadta a Német-francia évkönyveket. Ebben az időben ismerkedett meg Friedrich Engels-szel, aki felkeltette érdeklődését az angol nemzetgazdaságtan és a munka problémái iránt. Közösen írták A szent család című művet, amelyben a hegelianizmushoz és az ifjú hegeliánusokhoz való viszonyukat tisztázták. A párizsi időszaka 1845-ig, a brüsszeli időszaka 1848-ig tartott, mely idő alatt intenzív politikai aktivitás jellemezte. Brüsszelben született Pierre Joseph Proudhon francia filozófus (1809-1865) A nyomor filozófiája című művére válaszként A filozófia nyomorúsága című könyve. Itt tartotta nevezetes előadását Bérmunka és tőke címmel 1847-ben. Szoros kapcsolatot tartott a munkásaktivistákkal és a német emigránsokkal, barátságot kötött Engels-szel. Itt írták közösen a történelmi materializmus téziseit megfogalmazó Német ideológiát. Megalapította a Brüsszeli Német Munkásszövetséget és Engels-szel kommunista levelező hálózatot szervezett. Ők ketten a "Kommunisták Szövetségének" megrendelésére, az emigráns munkásszervezetek számára, kidolgozták A Kommunista Kiáltványt mely a "Kommunisták Szövetségének" programja lett. 1848. február 26-án hozták nyilvánosságra. Az 1848-as forradalom kitörésekor Marxot kiutasították Belgiumból és ekkor Kölnben telepedett le. Később Németországból, majd Franciaországból is kiutasították. 1849-ben Londonba emigrált, ahol nagy nyomorban élt. Ekkor újra a gazdaság tanulmányozásába kezdett és megírta fő művét A tőke címmel, melynek csak első kötete 1867-ben jelent meg Hamburgban és felforgatta az addigi politikai gazdaságtant, filozófiát. A tőke előmunkálataként született A politikai gazdaságtan bírálatához című műve 1859-ben. Londonban készült az Osztályharcok Franciaországban, A gothai program kritikája című munkái. 1864-ben részt vett az I. Internacionálé megalapításában, tagja lett a Főtanácsnak. Részt vett a német és a francia munkáspártok programjának kidolgozásában is. Élete utolsó éveire elismerten az európai szocialista mozgalom vezető teoretikusa lett. 1875-től visszavonult a politikai élettől és csak műveinek élt. Kiadatlan műveit Engels rendezte sajtó alá. (Larousse 1992.2k.830. o., MNL.12k.762 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)