Normál kép: 076.jpg   Méret: 770x608 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: 076_nagykep.jpg   Méret: 800x632 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1974. TÁJAK-VÁROSOK (III.)
Ofszetny. 12:11 1/2 F. fog.
T.: Vertel József
Névérték: 8,- Ft
Forgalmi bélyegek.
3009 3001 8 Ft Vác Á 1974. dec. 7.-től 50,- 10,- 2500,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Vác város Pest megyében, a Vác-Pesti-Dunavölgy kis tájegységben, a Duna bal partján. A bronzkor óta lakott hely. Itt Szent István püspökséget, I. Géza király apátságot alapított. Őt 1077-ben itt temették el. A tatárok 1241. március 17-én elpusztították a várost. IV. Béla újra felépítette és német telepeseket hívott be. 1859-ig egyházi földesúri város volt. Terei, utcái rendezettek. Műemlékekben igen gazdag város. Legjobban kiemelkedik a kiemelkedik a szép kupolás székesegyház, mely 1762-72 között épült. Előbb Franz Anton Pilgram, majd gróf Eszterházy Károly püspök (1762-1799) halála után utóda Christpoh Bartholomaus Anton Migazzi gróf római katolikus főpap (1714-1803) megbízásából Isidore Marcellus Amandus Canevale bécsi udvari építész (1730-1786) készített hozzá terveket. A kupola és főoltárképet Franz Anton Maulbertsch festette. Az épület késő barokk stílusban épült. Az ugyancsak késő barokk diadalívet Mária Terézia, Lotharingiai Ferenc (1708-1765), II. József és II. Lipót (ur. 1790-1792) 1764-i látogatására építtette Migazzi Kristóf, Canevale tervei szerint. A XVI. századi építmények közül meg kell említeni a copf stílusban épült Hétkápolnát (1711), a felsővárosi plébániatemplomot az un. "fehérek templomá"-t (barokk, 1699-1755), a Kálváriát a barokk szobrokkal (1726), a Szent Háromság szobrot (barokk, 1750-55), a püspöki palotát a Maulbertsch- freskókkal (barokk, 1775), a Gombás patak szobrokkal díszített hídját (barokk, 1753-58). Az Országos Siketnéma Intézet 1802 óta működik (épülete XV. századi gótikus eredetű barokk 1731-ből). Pest és Vác között épült az első magyarországi vasútvonal 1846-ban. Ipara a XX. század második felében jelentősen nőtt. (Műv.L.1966.4 k.621 o., Larousse 3 k.1006 o., Révai NL.18 K. 693 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page