Normál kép: 025.jpg   Méret: 770x952 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: 025_nagykep.jpg   Méret: 1455x1798 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 2001. FESTMÉNY (XXVII.) - BÉLYEGNAP (74.) - BLOKK
Ofszetny. 12 1/2 K. fog.
T.: Vagyóczky Károly
Á 2001. máj. 25.-2002. dec. 31.
P 100 000 fog., sorszámozva
4612 BI263 4678 200 (+40) Ft Barabás Miklós (1810-1898) Galambposta 800,- 800,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Barabás Miklós magyar festőművész. Gyermekkorától kezdve foglalkozott arcképfestéssel. Első művészeti ismereteit a nagyszebeni Szabó János (1784-1851) és Neuhauser Ferenc (1763-1836) festőktől sajátította el. A Bielz Mihály (1787-1866)-féle nyomdában Barra Gábortól (1799-1837) a kőnyomat készítésének technikáját tanulta meg. 1829-ben a bécsi művészeti akadémián tanult, ahol Johann Endre (1793-1854) növendéke volt. 1831-33-ban Bukarestben dolgozott és az ott állomásozó orosz tisztekről - pl. Bialoszkurszky vezérkari kapitányról, Kiseleff tábornokról - készített arcképeket. Művészetére a legnagyobb hatást az 1834-35-ös itáliai útja és W.L. Leitch angol akvarellfestővel való ismeretsége jelentette. 1835-ben Pesten a Nemzeti Casinóban rendezte meg első kiállítását nagy sikerrel. Hamarosan a hazai szellemi élet egyik vezetője lett. Rendkívül termékeny munkásságának legmaradandóbb emléke az arcképek egész sora - Pankert Viktória, Teleki Róza, Önarckép, Liszt Ferenc, Széchenyi István, Eötvös József, Teleki Róza, Bencsikné családjával, A művész három leánykája stb. - , melyben a magyar szellemi élet minden fontosabb alakja szerepel. Finom lélekrajzú portréin nagy gondot fordított az arc, a kéz, hajviselet és az ékszerek megfestésére. Ö volt az első és sokáig az egyetlen művész, aki a művészetéből tudott megélni. Kedvelte az érzelmes témákat. amit bizonyít a többször megfestett Galambposta című képe. Kiemelkedőek tájképei, melyeken felfedezte az alföldi táj megkapó szépségét, mint pl. az Alföldi táj gémeskúttal című alkotásán. Finom szín és ecsetkezelés jellemzi a néha túlzottan sima és szép festményeit. A zsánerfestés egyik legvonz6bb művelője volt. Tevékenyen vett részt Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat megalakításában, melynek 1859-től elnöke volt. (Larousse 1991.1k.242 0.,Műv.L.1965.1k.156 o., MNL.3k.215 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Február) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page