Ismertető szöveg: 1982.100 ÉVES A KNER NYOMDA
Ofszetny. 12:11 1/2 F. fog.
T.: Haimann György, Kozma Lajos fametszetének felhasználásával
Á 1982. szept. 23.-1983. dec. 31.
P 1 745 300 fog. 5 200
3537 3574 2 Ft A nyomda emblémája: könyveket szállító ember 50,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Kner Izidor magyar könyvkiadó, nyomdász és író. Gyomai könyvművész család legjelentősebb tagja. Édesapja Kner Sámuel (1829-1908) 1854-től könyvkötő műhelyt vezetett Gyomán. Fia - Izidor - 13 évesen könyvkötő inas lett Szolnokon, majd Székesfehérváron dolgozott. 1882-ben alapított nyomdát Gyomán, mely később a magyar könyvművészet első nagy alkotásait kiadó nyomdává fejlődött. Az nyomda a századfordul6 idején szecessziós báli meghívóival vált ismertté, majd megrendeléseket kapott egyházaktól, bankoktól és környékbeli elöljáróságoktól. Az ö kiadásában jelentek meg a Monumenta Litterarum és a Kner Klaszszikusok című sorozat kötetei. A nyomdászi tevékenységén túl anekdotagyűjteményeket szerkesztett és 1906-ban összegyűjtött szakcikkei Eszmék és viaskodások címmel, 1931-ben a Félévszázad mezsgyéjén című önéletrajzi írása jelent meg, melyek értékes kortörténeti anyagok. Négy gyermeke szintén jelentős könyvművész lett. A legidősebb Kner Imre (1890-1944) 1907-től a nyomda művészeti igazgatója volt, majd 1915-ben átvette a nyomda vezetését. A Vasárnapi Körben ismerkedett meg Kozma Lajos (1884-1948) iparművész és grafikussal, aki 1917-től bizonyos történelmi stílusok, pl. a népi barokk felújításával, a klasszicizáló tipográfia megteremtésével, alkalmazásával a könyvkiadás legfontosabb korszakát élte. Kner Endre (1892-1943) szintén nyomdász lett, 1935-től bátyja cégtársa volt. Húguk Kner Erzsébet (1897-?) könyvkötő volt Budapesten 1925-től, majd 1948-tól Chicagóban élt és dolgozott, öccsével Kner Alberttel (1899-1976), aki szintén nyomdász és grafikus volt. Ő a háború alatt menekült Amerikába. (Új Magy.L.1961.4k.159 o.,Larousse 1992.2k.478 o. MNL.11k.148 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Február http://mek.oszk.hu/10200/10292/)