Ismertető szöveg: 1960. ARCKÉPEK (II.)
25-ös ívekben nyomva.
Rézny. (többi érték) 10 3/4 K. fog. XIII-Vj.
T.: Gáll Ferenc (1766, 1769, 1771-72) Kékesi László (1765, 1767, 1773) Nagy Zoltán (1762-64, 1768, 1770, 1774-77)
Névérték: 60 f
PM 300 000 fog. 4 531
1769 1685 60 f Móra Ferenc (1879-1934) Á 1960. jún. 25.-1961. ápr. 30.. 40,- 25,- 700,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Móra Ferenc magyar író, régész. Egyetemi tanulmányait félbehagyva tanítani kezdett, majd újságíró lett. 1904-től a szegedi Somogyi Könyvtár és a Városi Múzeum munkatársa, 1917-töl igazgatója volt. Újságírói tevékenységét a Szegedi Naplónál fejtette ki, majd 1913-19 között a lap főszerkesztője volt. Írásai több országos lapban is megjelentek. 1931-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. Költőként indult, de az 1920-as évektől már alig írt verseket. Az olvasóközönsége elsősorban ifjúsági regényeit ismeri, melyek érzelmekkel telítettek voltak és saját gyermekkori élményeit dolgozta fel bennük. A legismertebbek a Rab ember fiai, Csilicsali Csalavári Csalavér, Kincskereső kisködmön. Regényírással 1922-ben próbálkozott, melyek közül megfilmesítésre is került a Hannibál föltámasztása, és a szegényparaszti világot drámai erővel bemutató Ének a búzamezőkről című 1932-ben írt műve. Utolsó regénye az Aranykoporsó. Regényeiben, elbeszéléseiben, novelláiban meleg humora, közvetlensége, sajátos nyelvezete, bensőséges emberszeretete nyilatkozik meg. Múzeumigazgatóként és régészként is jelentős, tápéi, kunágotai feltárásai mai napig forrásértékűek. Leletei nem csak múzeuma gyűjteményét gyarapították, de ismeretterjesztő jellegű írásaiban is sokat merített belőlük. (Larousse 1992.2k.966 o.,Világir.Kisencikl.1976.2k.91 o., MNL.13k.288 o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Február) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)