Ismertető szöveg: 1999. NOBEL-DÍJAS MAGYAR TUDÓSOK (II.)
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Vagyóczky Károly
Á 1999. nov. 3.-2001. dec. 31.
P 200 000 fog.
4521 4569 32 Ft Wigner Jenő (1902-1995) 150,- 100,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Wigner Jenő magyar származású amerikai fizikus. Budapesten a Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett 1920-ban. A Műegyetemen és a berlini Technische Hochschule vegyészmérnöki karán szerzett diplomát és ott doktorált. Az apja által vezetett újpesti bőrgyárban dolgozott kb. 1 évig, majd Berlinben, Göttingenben volt egyetemi tanár. Közben krisztallográfiai kutatásokat is végzett. 1930-ban az USA-ba utazott, ahol a Princeton-i egyetemen adott elő matematikai fizikát. Tanított még a Wisconsin Egyetemen Madisonban 1936-38 között. 1938-tól 1971-ig a Princeton-i Egyetem professzora. Tudományos munkássága az évtizedek során folyamatos volt. Kutatásainak középpontjában a szimmetriák kvantumelméletbeli szerepe állt. 1942-től 1945-ig a Chicago-i Egyetem Metallurgiai Laboratórium fedőnevű, az első atomreaktor megvalósítására szervezett laboratóriumában az elméleti csoportot vezette a Manhattan-terv keretében. Az urándúsítás nehézkessége miatt megbízták az első nagy teljesítményű, grafitmoderátoros plutóniumtermelő reaktor tervezésével. 1946-47-ben a Clinton Laboratory - a későbbi Oak Ridge National Laboratory - kutatási igazgatójaként megszervezte a polgári célú reaktorfizikai kutatások megindítását és az ehhez szükséges szakképzési rendszert. Nevét őrzi a Breit-Wigner-képlet, a Wigner-Seitz-cella, a Wigner-tétel és a Wigner-kristály. 1963-ban Maria Goeppert-Mayerrel és Hans David Jensennel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért". (Nobel-díjasok Kisl.833 o., MNL.18k.685 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Január) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)