Ismertető szöveg: 1977. ADY ENDRE
Ady E. (1877-1919) születésének 100. évfordulója alkalmából.
Négy bélyeget tartalmazó kisívben nyomták.
Rézny. 11 3/4 F. fog.
T.: Nagy Zoltán
Á 1977. nov. 22.-1978. dec. 31.
P 1 556 000 fog. 9 200
3233 3242 1 Ft Portré 50,- 50,-
2596 2474 1 Ft Ady Endre (1877-1919)
Á 1969. jan. 27.-1970. dec. 31. 20,- 10,- 900,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Ady Endre magyar költő, író publicista. Apja gazdálkodó kisnemes volt. Családi öröksége a kisnemesi-paraszti kurucos-kálvinista öntudat és a papos-deákos literátori fogékonyság, a kálvinista papi ősöktől származó édesanyja - Pásztor Mária - révén. Képzeletvilága gazdagon merített szülőföldjének - Érmelléknek - szájhagyományából. Az érmindszenti protestáns, majd katolikus elemi iskola öt osztálya után Nagykárolyba került piarista gimnáziumba. A négy felső osztályt Zilahon végezte. A Biblia élete végéig mindennapi olvasmánya volt. 1896 szeptembertől 1897 júniusig a debreceni református jogakadémián hallgatott két szemesztert, majd rövid ideig a pesti egyetem jogi karán volt levelező hallgató. 1898-tól Debrecenben volt újságíró. Első kötete Versek címmel Debrecenben jelent meg 1899-ben. 1900-1903 között Nagyváradon volt újságíró. Második verses kötetét 1903-ban Nagyváradon adták ki Még egyszer címmel. Akkortájt ismerkedett meg Párizsból rokonlátogatásra hazaérkező Diósy Ödönné Brüll Adéllal (1872-1934), akit verseiben Lédának nevezett. Szenvedélyes szerelme és zaklatott kapcsolata 1912-ig tavaszáig tartott. Életének két fő állomása Léda és Párizs. Lédához fűződő szerelme egész életére kihat, költészetére döntő fontosságúvá vált. 1906-ban jelent meg irodalomtörténeti jelentőségű kötete az Új versek. Az 1908-ban itthon induló Nyugatnak és Honlapnak volt vezéralakja. Újabb, napvilágot látott a Vér és arany, Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének című kötetei. Versei többnyire rövidek, mondatai rendkívül tömörek, bennük sok a szokatlan új kép. Művei ideológiában és formában egyaránt új csapáson haladnak. Konzervatív oldalról rendkívül sok támadás érte, dekadensnek, erkölcstelennek, hazafiatlannak és érthetetlennek tartották. A romantikától sem mentes korábbi lázadót, a fáradtabb hangú költő váltotta fel A minden titkok versei, Amenekülő Élet, A magunk szerelme, Ki látott engem? című köteteiben. Az élet minden területén áhított harmónia hiánya, otthontalansága, egzisztenciális gondjai felőrölték fizikai és lelkierejét. Hatvany Lajos (1880-1961) baráti támogatásával különböző szanatóriumokban kényszerült pihenésre. 1915-ben kötött házasságot Boncza Bertával - Csinszkával - (1894-1934). Az I. világháború élménye megrázta, a magyarság és az emberiség tragédiáját látta benne. Költészete ebben az időben emelkedett a legmagasabbra. A modern magyar líra vezető egyénisége, a XX. századbeli modern világnézet első megszólaltatója. (Világir. Kisencikl.1976.1k.21 o., MNL.1k.168 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Január) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)