Ismertető szöveg: 1964. ÉVFORDULÓK - ESEMÉNYEK (II.)
Mélyny. 11 1/2 : 11 F. fog.
T.: Kékesi László
Névérték: 60 f
PM 470 000 fog. 3 283
2131 2029 1 Ft Ybl Miklós (1814-1891)
Á1964. máj. 31 .-1964. dec. 31. 30,- 10,- 800,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Ybl Miklós magyar építész. A bécsi politechnikumban
végzett, utána 1832-től Pollack Mihály, majd id. Koch Henrik irodájában dolgozott. 1840-42-ben a müncheni
akadémiára járt, majd hosszabb tanulmányutat
tett Németországban és Itáliában. Hazatérése
után társult Pollack Ágoston építésszel (1807-1872), mert nem vették fel a Pesti Építő
Céhbe, így nem vállalhatott munkát. Keleti
elemekkel vegyített romantikus román stílusú
templomokat, pl. 1845-55 között a fóti
plébánia-templomot, paplakot és az iskolaegyüttest,
kastélyokat, pl. az ikervári
Batthyány-kastélyt épített. Később az olasz
reneszánsz stílus foglalkoztatta és nagyszerű
neoreneszánsz épületeket alkotott. 1860-62
között a Budai Takarékpénztár palotáját, majd a Ganz mauzóleumot. Bérházak,
paloták, templomok pl. a Bakáts-téri római katolikus plébánia-templom (1866-79),
kastélyok mellett a Rác fürdő gőzfürdőjét, a margit-szigeti Margit-fürdőt (1868-70), a
Vámházat (1870-74), a Várkert-bazárt (1874-1882). 1867-ben vette át az elhunyt
Hild József (1789-1867) örökeként az addig klasszicista stílusban épülő Lipót-városi
Szent István-bazilika építését, melyet szerkezetileg áttervezett és neoreneszánsz
stílusban folytatott. Halála után a belső tér kialakítását Kauser József (1848-1919)
fejezte be. Legszebb épülete a pompás Magyar Állami Operaház (1875-1884), melyet
festői homlokzata, belső terei és pompás lépcsőháza miatt méltán sorolnak az európai
eklektikus építészet kimagasló alkotásai közé. (Műv. L.1968.4k.758 o., Larousse
1994.3k.1148 o., MNL.18k.741 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Január) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|