Ismertető szöveg: 1964. ÉVFORDULÓK - ESEMÉNYEK (II.)
Mélyny. 11 1/2 : 11 F. fog.
T.: Kékesi László
Névérték: 60 f
PM 470 000 fog. 3 283
2131 2029 1 Ft Ybl Miklós (1814-1891) Á1964. máj. 31 .-1964. dec. 31. 30,- 10,- 800,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Ybl Miklós magyar építész. A bécsi politechnikumban végzett, utána 1832-től Pollack Mihály, majd id. Koch Henrik irodájában dolgozott. 1840-42-ben a müncheni akadémiára járt, majd hosszabb tanulmányutat tett Németországban és Itáliában. Hazatérése után társult Pollack Ágoston építésszel (1807-1872), mert nem vették fel a Pesti Építő Céhbe, így nem vállalhatott munkát. Keleti elemekkel vegyített romantikus román stílusú templomokat, pl. 1845-55 között a fóti plébánia-templomot, paplakot és az iskolaegyüttest, kastélyokat, pl. az ikervári Batthyány-kastélyt épített. Később az olasz reneszánsz stílus foglalkoztatta és nagyszerű neoreneszánsz épületeket alkotott. 1860-62 között a Budai Takarékpénztár palotáját, majd a Ganz mauzóleumot. Bérházak, paloták, templomok pl. a Bakáts-téri római katolikus plébánia-templom (1866-79), kastélyok mellett a Rác fürdő gőzfürdőjét, a margit-szigeti Margit-fürdőt (1868-70), a Vámházat (1870-74), a Várkert-bazárt (1874-1882). 1867-ben vette át az elhunyt Hild József (1789-1867) örökeként az addig klasszicista stílusban épülő Lipót-városi Szent István-bazilika építését, melyet szerkezetileg áttervezett és neoreneszánsz stílusban folytatott. Halála után a belső tér kialakítását Kauser József (1848-1919) fejezte be. Legszebb épülete a pompás Magyar Állami Operaház (1875-1884), melyet festői homlokzata, belső terei és pompás lépcsőháza miatt méltán sorolnak az európai eklektikus építészet kimagasló alkotásai közé. (Műv. L.1968.4k.758 o., Larousse 1994.3k.1148 o., MNL.18k.741 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Január) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)