Ismertető szöveg: 1976. BERZSENYI DÁNIEL ÉS GYULAI PÁL
Berzsenyi Dániel születésének 200., és Gyulai Pál születésének 150. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 11 3/4 F. fog.
T.: Kass János
Névérték: 2,- Ft
Á 1976. szept. 28.-1977. dec. 31.
P 3 709 000 fog. 4 500
3132 3140 2 Ft Gyulai Pál (1826-1909) 50,- 20,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Gyulai Pál magyar kritikus, regényíró, költő. A kolozsvári református kollégiumban tanult. 1843-tól jogot, majd 1845-47-ben teológiát hallgatott. Először Pataki Dániel gyermekei, majd gróf Bethlen János fia mellett volt nevelő. A gróf révén ismerkedett meg Kemény Zsigmonddal, Kriza Jánossal és a szellemi élet más vezető alakjaival. 1842-ben az Atheneum közölte első művét, a Hunyadi János című epigrammáját. Ettől kezdve különböző lapokban is megjelentek írásai. 1848-ban forradalmi versei is megjelentek Kolozsvárott. 1850-től kritikusként is írt, és korának legnagyobb hatású kritikusa volt. Novelláinak és szépprózai elbeszéléseinek fő értéke a nyelv választékossága. Irodalmi dolgozatainak, esztétikai bírálatainak szempontjai eredetiek, a kor eszmevilágához viszonyítva modernek, ítéletei, elemzései mélyek. A magyar nemesség hanyatlását ábrázoló kisregénye 1857-ben jelent meg az Egy régi udvarház utolsó gazdája címmel, mely a legjelentősebb szépirodalmi műve. 1863-64-ben Petőfi műveit, 1864-66-ban Vörösmarty műveit jelentette meg 12 kötetben és megírta Vörösmarty életrajzát. 1873-tól a Budapesti Szemle, 1875-től az Olcsó Könyvtár sorozat szerkesztője volt. Legjelentősebb költői alkotásának Romhányi című befejezetlen verses regényét tekintette. 1876-tól egyetemi tanár, 1879-től pedig a Kisfaludy Társaság elnöke volt. Élete végén visszavonult, csak a Budapesti Szemlét szerkesztette haláláig. (Világir.Kisencikl. 1976.1k.443 o., Larousse 1991.1k.1063 o., MNL.9k.59 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Január) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)