Ismertető szöveg: 1979. NEMZETKÖZI GYERMEKÉV (II.) - MESE (IV.)
25-ös ívekben nyomták.
Mély- és ofszetny. 11 3/4 : 11 1/2 K. fog.
T.: Kass János
Névérték: 5 Ft
Á 1979. dec. 29.-1980. dec. 31.
PM 409 303 fog. 10 000
3375 3403 5 Ft János vitéz 90,- 60,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

A János vitéz Petőfi Sándor 1844-ben írt verses meséje, irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költeménye. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeiá"-nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász, Tündérország királyává válik. A János vitéz a szegények, az elnyomottak győzedelmes felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, a megpróbáltatásokon. A cselekményben a valószerű falusi életkép keveredik a népmesei motívumokkal (az árva fiú világgá megy, próbatételeken megy keresztül, kitalált lényekkel találkozik (boszorkányok, griffmadár, óriások) stb.). A falu és a pusztaság Petőfi által megélt világ, azt elhagyva kezdődik a mese. A főhősre útján nem csak szellemi és fizikai kihívások várnak, de jellempróbáló erkölcsi csapdákon is túl kell jutnia. A falu két árvája végül az örökös boldogság hazájában, Tündérországban találkozik, ahol örökké uralkodnak. A mesei részben mindenki eszményítve jelenik meg. A költő alapvetően mindenkit jónak lát, a bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, az erényesek pedig a megérdemelt jutalmat. Petőfi a nép - az egyszerű emberek - számára írta a verset, ezért lett a népmese a vers mintája. (Forrás: Wikipédia)