Ismertető szöveg: 1948. FELTALÁLÓK - FELFEDEZŐK - L
Mélyny. XI-Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T.: Légrády Sándor
Névérték: 6 f
Á 1948. máj. 15.-1949. okt. 31.
P 180 000 fog.
1063 1015 6 f Schwarz Dávid (1845-1897) és F. Zeppelin (1838-1917) 30,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Schwarz Dávid Magyar feltaláló. 40 éves korában kezdett foglalkozni a fémburkolatú, merev vázú kormányozható léghajó megvalósításával. Tervét Bécsben nem támogatták, Szentpétervárott pedig nem tudta a hidrogéntöltést megoldani. 1895-ben eladta fafeldolgozó üzemét és minden idejét, energiáját találmánya megvalósításának szentelte. 1896. október 9-én próbarepülése a rossz minőségű hidrogén miatt nem sikerült. 1897. november 5-én a csaknem 50 m hosszú, kb. 14 m átmérőjű, henger alakú, alumínium burkolatú, rácsos szerkezetű, légcsavaros 10 kW teljesítményű Daimler-motorral hajtott léghajó sikeres felszállását már nem érhette meg. Özvegye a léghajó terveit eladta Ferdinand Zeppelinnek, aki fel is használta a róla elnevezett léghajója megépítéséhez. Schwarz Dávid léghajója volt a világon az első héjszerkezetű légi jármű. (Larousse 3k.570 o., MNL.15k.894 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Január) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)

Ferdinand von Zeppelin német katonatiszt, nagyiparos, léghajótervező és -építő. Számos jelentős katonai beosztás és fontos diplomáciai megbízás után, idejét 1891-től a merevített vázas, kormányozható léghajó tökéletesítésének szentelte. 1895-ben kapta meg a szabadalmat "légi uszálykaraván" találmányára. 1898-ban egyesületet alapított a léghajózás támogatására, majd pontonokon úszó szerelőcsarnokot épített a Boden-tavon. Óriási erőfeszítések árán, számtalan kudarc után végül is siker koronázta próbálkozásait. Schwarz Dávid terveinek továbbfejlesztésével sikerült merev testű kormányozható léghajót építenie. Első merev testű léghajója, az LZ1, 1900. július 2-án emelkedett a levegőbe és a Boden-tó feletti próbaúton 31 km/óra sebességet tudott elérni. Ezt követte 120 továbbfejlesztett léghajó gyártása. 1907-ben csatlakozott hozzá Hugo Eckener, aki fő munkatársa lett. 1910. június 19-én helyezték az első utasszállító léghajót üzembe. Az I. világháborúban felmerülő feladatok ellátására akarták használni, de lassúsága és gyenge manőverezőképessége miatt alkalmatlannak ítélték. A háború után a polgári személyszállítás került előtérbe, de Zeppelin már nem érhette meg léghajójának sikereit, amikor a legkorszerűbb típusokkal Föld körüli utat, menetrend szerinti utazásokat tettek. Halála után - 1924. októberében Eckener vezetésével 79 óra alatt - léghajója átrepülte az Atlanti Óceánt. 1937-ig még részt vett a rendszeres légi forgalomban is. A Zeppelin-korszaknak néhány tragikus baleset, de döntően az LZ 129 "Hindenburg" 1937. május 6-i pusztulása vetett véget. (Larousse 1994.3k.1166 o., Révai Nl.19k.669 o., MNL.18k.826 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)