Ismertető szöveg: 1964. ÉVFORDULÓK - ESEMÉNYEK (II.)
Mélyny. 11 1/2 : 12 F. fog.
T.: Kékesi László
Névérték: 2 Ft
PM 470 000 fog. 3 283
2135 2023 2 Ft G. Galiei (1564-1642)
Á 1964. máj. 3.-1964. dec. 31. 30,- 10,- 2000,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Galileo Galilei olasz csillagász, fizikus matematikus és természetfilozófus. 1581-től a pisai egyetem
orvosi karára járt. Ott ismerkedett meg Eukleidész és Arkhimédész tanaival, amelyek
hatására abbahagyta orvosi tanulmányait és Firenzébe utazott 1585-ben matematikát
és mechanikát tanulni. 1589-ben a pisai egyetem matematika professzora lett. 1592-től
1610-ig a padovai egyetemen tanított. Az újkori fizika egyik vezéralakja. A kísérleti
módszer egyik megalapozója. 19 éves korában felfigyelt a pisai dóm csillárjának
lengésére és megállapította, hogy a lengések időtartama állandó és így fedezte fel az
inga alkalmasságát időmérésre. 1602-ben a pisai torony ferdeségét felhasználva jutott
el a szabadesés törvényeinek a megállapításához. 1638-ban - már az Inkvizíció
fogságában - felismerte, hogy a lövedékek pályája üres térben parabolagörbe. Az
elsők között épített mikroszkópot, távcsövet, mellyel csillagászati felfedezéseket tett.
1610-11-ben megfigyelte a Jupiter holdjait, a Szaturnusz gyűrűjét, a Napfoltokat, a
Vénusz fázisait. Felfedezéseit Siderus Nuncius címen adta közre 1610-ben. Miután
elfogadta Kopernikusz heliocentrikus elméletét, Róma illetve V. Pál pápa (1605-1621)
eretnekséggel vádolta meg. Ekkor átmenetileg visszavonult. Abban bízva, hogy
VIII. Orbán pápa (1623-1644) elnézőbb lesz a kopernikuszi tanok iránt, ezért a
Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről című művében újra nyíltabban
fogalmazta meg nézeteit. Művét indexre tették és az Inkvizíció hallgatásra illetve
tanainak visszavonására szólította fel. Az indexet 1835-ben vonták vissza, Galileit
pedig 1997-ben mentette fel véglegesen az egyházi bíróság. 1633. június 22-én a
Santa Maria Sopra la Minerva templomban ünnepélyes esküvel megtagadta addigi
nézeteit. Haláláig az Inkvizíció fogságában illetve házi őrizetben élt. Ennek ellenére
sikerült megírnia és megjelentetnie 1638-ban a Matematikai érvelések és bizonyítások
két új tudományág, a mechanika és a mozgások köréből című művét. Óriási érdeme,
hogy a fizikába bevitte a matematikai gondolkodást. Gondolkodóként új irányt nyitott
az újkori filozófia számára. Tragikus sorsa a tudományos igazságért folytatott harc
szimbólumává vált. (Larousse 1991.1k. 956 o.,Új Magy.L. 1960.3k.11 o.,Révai
Nl.8k.314 o., MNL.8k.441 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Január) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|