Ismertető szöveg: 1932/1937. ARCKÉPEK (I.)
Mélyny. IX-Vj. 15 F. fog.
T.: Légrády Sándor
F 1932. júl. 1. (1-4 f, 6-20 f, 30-70 f), 1937. máj. 5. (5 f, 25 f)-1939. dec. 31.
520 489 1 f Madách Imre (1823-1864) 30,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Madách Imre magyar drámaíró. Jogi oklevelének megszerzése után részt vett a Nógrád megyei reformkori mozgalmakban. A szabadságharc bukását nem csupán nemzeti, de családi tragédiák sorozataként is megélte. Kossuth titkárának bujtatásáért egyévi börtönbüntetést kapott, majd szabadulása után rendőri felügyelet alatt állt Pesten. Felesége, Fráter Erzsébet az 1845-ben kötött házasságát 1854-ben felbontotta, gyermekei nevelésének gondjait is vállalnia kellett. 1861-től országgyűlési képviselő, 1862-től a Kisfaludy Társaság tagja. Első költeményei 1839-ben jelentek meg. Életében kiadott egyetlen, Lantvirágok című verseskötete szerelmi ihletésű. Elsősorban drámaíróként jelentős. Először magyar történelmi tárgyú drámákat írt, mint pl. Nápolyi Endre, Csák végnapjai stb. A magyar nemzeti irodalom egyik legnagyobb alkotását Az ember tragédiája című 4140 soros drámai költeményét 1859. február 11-től 1860. március 26-ig írta és 1861 végén jelent meg Arany János gondozásában. Szinte enciklopédikus teljességgel építette be a drámába a kor csaknem minden jelentős természettudományos és filozófiai tételét. A 15 színből álló mű az emberiség sorsát kíséri végig. A műfajnak megfelelően bibliai jelenetek keretezik a történelmi színeket. A madách-i kérdés: van-e értelme, célja az emberi létnek, a történelemnek. A problémát erkölcsi szinten oldja fel, amikor a küzdésben és hitben látja az emberi cselekvés értelmét. A mű sikere meghozta számára az elismerést, de a színpadra állítását már nem érhette meg. A drámát 1883. szeptember 21-én mutatta be a Nemzeti Színház Paulay Ede (1836-1894) igazgatása idején és több mint 900 előadást ért meg. 18 idegen nyelvre lefordítva járja a világ színpadait a ma is aktuális témájával. A többi drámai művei közül kiemelkedik még a mai színpadon is sikert arató Mózes című alkotása, melyben a zsidó népet az egyiptomi szolgaságból Kánaán földjére vezető Mózes történetét írja le. (Larousse 1992.2k.751 o.,Új Magy.L.1961.4k.422 o., MNL.12k.348 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Január) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)