Képaláírás: A pénzügyminiszterium uj palotája Budavárban.

Ismertető szöveg: Az épület mintegy 7900 négyszögméter nagyságú telken áll, melyet a Szentháromság-tér, az Országház-, és Pázmány-utczák s a Fortunaköz határolnak A telek rendezése s az alapozás munkálatai nagy nehézséggel jártak, mert ásás közben számos régi épület maradványai kerültek elő, a talaj nagyon egyenetlen volt s a föld alatt több kisebb-nagyobb üregre akadtak. Ezért az alapozás egyike volt a legnehezebbeknek a főváros újabb építkezései közt.
A Mátyás-templom közvetlen közelsége már előre megadta az épület stíljét, a góth stílt, melyet azonban az építész modern s részben magyaros motívumokkal élénkített. A kivitelben egyaránt gondoskodni kellett a nagyszámú helyiségek czelszerü elrendezéséről s arról, hogy az egész, palota a művészi követelményeknek is megfeleljen.
Mintegy hatvan teremszerű nagy helyiségből s 290 szobából áll a palota belseje. A magas földszinten vannak azok a helyiségek, melyeket Leginkább látogat az ügyes-bajos közönség: az iktató- és kiadó-hivatal, stb. A minisztérium különböző osztályainak helyiségei az első és második emeleten vannak, a harmadik emeletre pedig azok a hivatali helyiségek kerültek, melyekben a nagyközönségnek egyáltalában nem szokott dolga lenni. A nagyon világos, fűthető folyosók, melyek váró-helyül a az egyes épületrészek közti közlekedésre szolgálnak, nyolcz kisebb-nagyobb udvart vesznek körül. A fogadó és tanácskozó-termek a Szentháromság-tér felől vannak központosítva s a miniszternek és az első államtitkárnak az első emeleten levő helyiségeivel kapcsolatban ünnepélyekre is szolgálhatnak. A Szentháromság-térre nyíló főbejáraton keresztül jutunk a főlépcsőházba. S a lépcső két részre oszolva vezet a miniszteri és államtitkári. helyiségekbe s a tanácskozó-termekbe. A belső helyiségek a változatos boltozatformákkal nagyon festői hatásúak; a váróteremben érdekes látványul szolgálnak az 1531 óta működött kamarai elnököknek, a pénzügyminiszterek elődjeinek képmásai.
A főhomlokzatot, melynek nagy tömegeit az első emelet hatalmas ablakai élénkítik, erőteljesen előreugró risalit s két saroktorony tagolja. A főbejárat kiképzése, az első emeleti nyilt kőerkély, a második emeleti kettős oszlopokon nyugvó nyilt loggia, változatossá teszi a főhomlokzat képét. A négyszögletes saroktornyocskák áttört födélben végződnek. Az arkhitektura részletei s a diszítmények nagyon gondosan vannak kidolgozva. Motivumokul a magyar czimer részletei s a pénzügyekre vonatkozó szimbólumok : dohány-, komló- stb. Levelek, bányászkalapácsok vannak felhasználva s megvan köztük a gazdagság jelképe : a gránátalma is.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1905. január 22)