Képaláírás: Gyöngyösy István
Az Országos Képtárban levő metszet után.

Ismertető szöveg: Gyöngyösi István (Radvánc, 1629. augusztus 25. - Csetnek, 1704. július 24.) magyar költő, alispán, országgyűlési követ. 1664-es munkáján neve Gyöngőſi Iſtván írásmóddal szerepel.
1653. január 4-én a rozsnyói tisztújítás alkalmával Gömör vármegye táblabírájának nevezték ki, 1658-ban pedig a füleki helyőrségnél lett segédbíró, id. gróf Koháry István főkapitánysága alatt.
Később Wesselényi Ferenc nádor mellé került titkárnak, s annak halála (1667) után is megmaradt posztján az özvegy úrnő mellett. Gyöngyösit 1668 elején balogvári kapitánynak nevezték ki, s hűséges szolgálata jutalmául megkapta Babaluska falut is.
Azzal vádolták, hogy ő is be volt avatva a Wesselényi-féle összeesküvésbe, vagy legalábbis tudomása volt róla: emiatt elfogták és Fülek várában bebörtönözték. Gyöngyösi ártatlan volt, 1670. november 11-én fogolytársaival kérelmet intézett a királyhoz, melynek következtében jótállás mellett kiszabadult.
Kezdetben ügyvédkedett, később Gömör vármegye táblabírájaként dolgozott. 1685. január 22-én Caraffánál járt, október 31-én pedig a katonai számoló bizottság tagja lett. 1686. november 22-én megválasztották alispánnak. 1687. szeptember 17-én a megyének a pozsonyi országgyűlésen való képviseletével bízták meg. Ekkor már olyan nagy népszerűségre tett szert, hogy az alispáni állással több ízben kitüntették. Csak hét évi szolgálat után, 1693-ban válhatott meg a méltóságtól, ekkor is csupán idős korára való tekintettel.
Gyöngyösi ezután nyugalomba vonult, hogy csak a költészetnek éljen. 1695-ben jelen volt a Pelsőcön tartott tisztújításon. 1700. október 4-én ismét megválasztották alispánnak, mely tisztséget haláláig betöltötte.
Költészetét leginkább Ovidius tanulmányozása befolyásolta, Kovásznai Sándor egyenesen magyar Ovidiusnak nevezi.
(Forrás: Wikipédia)