Képaláírás: A Magyar Kir. Földtani Intézet gyűjteményéből
Ichthyosaurus csontváza, melyen a bőr is megmaradt.

Ismertető szöveg: Az Ichthyosaurus nem (görög ichtisz, azaz "hal" és szaurosz, azaz "gyík") az állatvilág (Animalia) gerincesek (Vertebrata) törzsének Sauropsida osztályába, halgyíkok (Ichthyosauria) rendjébe, Ichthyosauridae családjába tartozó fajok csoportja a kora jura földtörténeti idő hettangi és sinemuri emeletében.
Az Ichthyosaurus-fosszíliákat a mai Brit-szigetek szikláiban találtak, melyeket mintegy 200 millió évvel ezelőttig víz borított. A kanadai Alberta és Brit Columbia államokban, valamint az Amerikai Egyesült Államok-beli Oregonban szintén találtak kövületeket.
Az Ichthyosaurus-fajok hossza körülbelül 2.5 méter, testtömege körülbelül 150 kilogramm lehetett. A törzs kecsesen áramvonalas volt és izmos. A gerinc, a nyaki résznél domború volt, a faroki résznél megtört. A mellső végtag uszonyszerűvé alakult, úszásra és irányításra szolgált. A hátsó végtagok elcsökevényesedtek, de még meg voltak. A hátuszony a cápákéhoz hasonlóan háromszög alakú volt, s így biztosította az állat egyensúlyát a vízben. Az állatok, a farokúszó erős csapásaival hajtották magukat előre. A farokúszó alsó részét a gerinc meghosszabbodott, megtört vége erősítette. Az állkapocs csőrszerűen megnyúlt, így vadászatkor csökkentette a vízellenállást. Több sor kisméretű fog helyezkedett el benne, hogy az állat a csúszós halakat is meg tudja ragadni. A szem nagy volt; a pupillát szarulemez erősítette, ezért az állat a zavaros vízben is jól látott.
Az Ichthyosaurus-fajok nyílt tengeri ragadozók voltak. Táplálékuk halak, tintahalak és kisebb vízihüllők.
Valószínűleg belső megtermékenyítéssel szaporodtak. Az állatok elevenszülők voltak, egyszerre 2-11 kölyköt hozhatott a világra egy nőstény. A kisichthyosaurusok mindig farokkal előre születtek, hogy ne fulladjanak meg.
(Forrás: Wikipédia)