Képaláírás: Az országos magyar királyi zeneakadémia új palotájából
A nagy hangversenyterem.

Ismertető szöveg: Díszítése pazar, terjedelme nem az iskolák szokásos méreteihez van szabva. Két emelet magasságban a különböző stílusok szerencsésen modernizált elegyedésében gyönyörködik a belépő. A terem hatalmas nézőterével szemben a palermói Capella Palatina egyszerű és nemesen idealizált művészetére emlékeztető keretben Magyarország -első hangverseny-orgonája ötlik a szemünkbe. Az orgona berendezése elektromos motorokkal külön gépházból irányítható. Értéke meghaladja az 54 ezer koronát.
A nagy kiterjedésű orgonakarzat alatt mintegy háromszáz szereplő számára berendezett zenepódium foglal helyet.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1907. május 12.)

A Sugár út Vörösmarty utca sarkán álló bérépület a fejlődés következtében századfordulóra szűknek és korszerűtlennek bizonyult, miközben egy másik állami intézet is kinőtte épületét. Így 1901-ben a kormány megvásárolta a Gyár utca (ma ezen teljes hosszában a Liszt Ferenc tér 1907-től, a Jókai utca és Jókai tér 1925-től található), Király utca és Kemnitzer utca (ma Dohnányi Ernő utca) által határolt területen álló telket a Vakok Intézetének országos alapjától és megbízást adott Korb Flóris és Giergl Kálmán műépítészeknek az új zenepalota megtervezésére. A szerkezeti terveket Zielinski Szilárd és Jemnitz Zsigmond készítették. 1903-ban az ott állt régi klasszicista házat lebontották, miközben áprilisban az Országos Képzőművészeti Társulat választmánya elfogadta Wodianer Artúr (1860–1921, a Lampel-féle könyvkiadó vállalat tulajdonosa) vételi ajánlatát a bérházára (a Zeneakadémia akkori épülete).
1904 novembere és 1907 májusa között épült föl az intézmény immár saját háza, s lett belőle a világhírű budapesti Zeneakadémia, mely kiváló adottságú hangversenytermeivel a magyar és az európai zenei élet fontos központjává vált. A szecessziós épület mind egységes művészi hatásában, mind nagyságában új, eredeti és jelentős alkotás volt. Az ünnepélyes megnyitó öt napig tartott. A május 12-i nyitóünnepség keretében kapta a Gyár utca akadémia előtti széles szakasza a Liszt Ferenc tér nevet. Az új épület több növendék felvételét tette lehetővé, így új tanárokat kellett kinevezni. Ekkor lett többek közt Kodály Zoltán és Bartók Béla, a következő tanévtől pedig Weiner Leó a Zeneakadémia tanára.
1907-ben az Akadémia keretében egy új zenekar létesült. Tanáraiból, akik valamely zenekari hangszeren játszottak, az országos magyar királyi zeneakadémiai tanárok zenekari társasága címen egyesültek és megalakították a körülbelül 80 tagú Akadémiai Zenekart, amelyben a tanárok mellett az intézetben végzett növendékek legjava és szükség szerint a tanulók közül a legérettebbek is részt vettek.
(Forrás: Wikipédia)